Kosztasz Taszoulasz görög kulturális miniszter elmondta, hogy a mauzóleum falán végzett restaurációs munkák során embereket, szerszámokat és egyéb tárgyakat ábrázoló hétköznapi jeleneteket bemutató festményekre bukkantak.

A kutatók augusztusban jutottak be először a hatalmas síremlékbe, sírkamrájában novemberben találtak először emberi csontmaradványokat a harmadik kamra padlózata alatt 1,5 méter mélyen.

Az Athéntől 570 kilométerre lévő ókori várost időszámításunk előtt 437-ben alapították. Az Amphipolisz környékén feltárt titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet eddig Görögországban találtak. Az ásatások 2012-ben kezdődtek.

Az eddigi leletek, két szobor, két szfinx, valamint a Perszephoné, Démétér és Zeusz lányának elrablását ábrázoló díszes mozaikpadló arról tanúskodik, hogy tekintélyes személy aludhatta ott örök álmát. A feltételezések szerint Nagy Sándor anyjának, feleségének, fiának vagy valamelyik tábornokának végső nyughelyéről lehet szó.

A sír keletkezési idejét a Kr.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett.

Az elmúlt négy évben Görögország nagyjából 600 ezer eurót (184 millió forintot) fektetett az ásatási munkálatokba. A görög és külföldi szakértők szerint a temetkezési helyen feltárt leletek hatalmas értékkel bírnak és jelentős hatással lesznek az ország turistaforgalmára a következő években.