Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
332.02
bux:
122118.18
2026. január 16. péntek Gusztáv

A többség nem támogatja a román kormány leváltását

Nem támogatja a román választópolgárok többsége a szociáldemokrata (PSD) Victor Ponta miniszterelnök kormányának lecserélését egy jobboldali kormányra, miután Ponta alulmaradt az elnökválasztáson a jobbközép jelöltjével, Klaus Iohannisszal, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével szemben - derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet vasárnap ismertetett az Agerpres hírügynökség.

Az IRES közvélemény-kutató által megkérdezettek alig 21 százaléka támogatná, hogy a PNL alakítson kormányt, és 62 százalékuk úgy véli, hogy nem jó, ha minden hatalom egyetlen pártnál összpontosul.

A múlt vasárnap államfővé választott Klaus Iohannis népszerűsége több mint kétszeresére ugrott: most a megkérdezettek 61 százalékának bizalmát élvezi, míg a választások előtt bizalmi indexe 25 százalék körül mozgott.

Az elnökválasztást elvesztő Victor Pontában a megkérdezettek 27 százaléka bízik, a korábbi 33 százalék helyett. Az elnöki hivatalból decemberben távozó Traian Basescu államfő bizalmi indexe változatlanul 23 százalék körüli, enyhén növekvő tendenciát mutat.

Iohannisban főleg a fiatalok, értelmiségiek bíznak. Az új elnök a történelmi régiók közül leginkább Erdélyben népszerű (69 százalék), legkevésbé pedig az ország déli részén, de ott is a megkérdezettek 56 százaléka mondta azt, hogy bízik benne.

A megkérdezettek 40 százaléka vélekedett úgy, hogy - a szász nemzetiségű - Iohannis első külföldi útja Németországba kell vezessen, 10 százalékuk szerint az Egyesült Államokat, 7 százalékuk szerint pedig a szomszédos Moldovát kellene elsőként meglátogatnia, ahol szintén a román a hivatalos nyelv.

A közvélemény-kutató cég szerint az elnökválasztással magyarázható általános optimizmusnak tudható be, hogy a választópolgárok lényegesen nagyobb - 55 százalékos - arányban mondták azt, hogy jó irányban halad az ország, míg a választási kampány előtt alig 24 százalékuk vélekedett így.

A tömeges lelkesedés a választás eredményét is "eltorzította", utólag ugyanis Ponta szavazói közül is sokan azt állították, hogy Iohannisra szavaztak: a mostani felmérés szerint az új államfő már kétharmados "győzelmet aratott", a valóságos 54,5 százalékos arány helyett. Azt, hogy ez nem a közvélemény-kutató cég mérési hibája, abból lehet sejteni, hogy a választás első fordulójában közzétett négy exit poll felmérés közül az IRES-é állt legközelebb a valósághoz, mostani felmérését pedig a felnőtt lakosság nézeteit 3 százalékos megközelítéssel tükröző országos reprezentatív mintán végezte.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×