Név nélkül nyilatkozó - de nem az érintett országokat képviselő - diplomaták szerint Moszkva elsősorban Moldovára, Kirgizisztánra, Tádzsikisztánra és néhány afrikai országra gyakorolt nyomást. A fenyegetések nem voltak konkrétak, de az érintettek számára világos volt, hogy a határozat támogatása esetén az általuk képviselt országokból származó vendégmunkásokat kiutasíthatják Oroszországból, és hogy Moszkva leállíthatja az adott országba irányuló gázexportot és az onnan történő importot is.

A közgyűlés csütörtökön 100 szavazattal 11 ellenében, 58 tartózkodás mellett fogadta el az Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett állást foglaló határozatot. További 24 ország nem szavazott. A közgyűlés határozatai nem kötelező érvényűek.

Magyarország az Európai Unió többi 27 tagállamával együtt támogatta Ukrajnát. A kirgizek és a tádzsikok nem szavaztak, a moldovaiak pedig a nyugatiakkal összhangban voksoltak. A közgyűlésben nincs vétójog. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában azonban van vétójoga az öt állandó tagnak, és Oroszország ott meg is vétózta a még korábban beterjesztett, hasonló tartalmú határozattervezetet.

2008-ban, a grúz-orosz konfliktus idején a közgyűlés 14:11 arányban - 105 tartózkodás mellett - elítélte Oroszországot. Igaz, Moszkva akkor nem annektálta a magát Grúziától függetlennek kikiáltó Dél-Oszétiát.

Moszkva a maga részéről a nyugati államokat vádolta "szemérmetlen nyomásgyakorlással", az állítva, hogy ezek az országok a politikai zsarolás és a gazdasági fenyegetés eszközével éltek. A New York-i orosz ENSZ-misszió szóvivője szerint Oroszország "soha nem fenyeget senkit, csak elmagyarázza a helyzetet".