A Tavares-jelentés tervezete nem a megfelelő alapossággal tárja föl a magyar alkotmányos helyzetet - mondta a Külügyminisztérium államtitkára. Győri Enikő szerdána portugál Rui Tavares-sel is tárgyalt a dokumentumról Brüsszelben.

A magyar kormány a portugál Rui Tavares által nemrég bemutatott, az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti jelentés tervezet szinte minden sorában talált kivetnivalót - mondta az InfoRádiónak Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára.

Győri Enikő szerint a jelentéstervezet nem a megfelelő alapossággal tárja föl a magyar alkotmányos helyzetet és így sajnos nem megfelelő arra, hogy ez alapján az Európai Parlament politikai következtetéseket vonjon le. Elkészült a jelentés minden egyes sorához az úgynevezett korrigendum, tehát a magyar kormány csatolta azt, hogy az abban a sorban tett megállapításhoz képest mi a ténybeli valóság.

Az államtitkár tárgyalt Rui Tavares-sel is a jelentésről, aki késznek mutatkozott a tévedések korrigálására.

Győri Enikő kijelentette: "Csalódottan azt kellett mondanom neki, hogy ezt jelezte nekem a múltkor is, amikor legutoljára találkoztunk, akkor az ötös munkadokumentum kapcsán, de én nem látom, hogy a jelentésbe ezek a kiigazított tények bekerültek volna."

Győri Enikő úgy látta, hogy Brüsszelben egyre többen tartják szükségesnek egy belső uniós demokrácia- és jogállam-teszt kialakítását, amely ellen az Orbán-kormánynak sincs kifogása, azt viszont a kabinet nem tudja elfogadni, hogy a jogalappal még nem rendelkező elképzelést Magyarországon teszteljék.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy számára is többen elismerték, hogy a Tavares-jelentés politikai vélemény. Győri Enikő azt is megkérdőjelezte, hogy az Európai Parlamentnek kellene a közösségi szerződések őreként fellépnie, mivel az erre hivatott Európai Bizottsággal - az államtitkár szerint - konstruktív párbeszédet folytat a magyar kormány a negyedik alkotmánymódosítás kifogásolt pontjairól.Ragaszkodni kell a tényekhez a zöldpárti Rui Tavares európai parlamenti képviselő által bemutatott jelentésben is, mert csak így lehet objektív állásfoglalást kialakítani - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára a tárca által szervezett csütörtöki sajtóbeszélgetésen, Budapesten.

Az államtitkár szerdán közölte, hogy elkészült a kormány hivatalos álláspontja az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló EP-jelentés tervezetéről, amelyet Rui Tavares mutatott be a múlt hét elején. Győri Enikő akkor elmondta, hogy a megjegyzésekkel ellátott jelentéstervezetet kedden eljuttatták Rui Tavaresnek, akivel az államtitkár szerdán Brüsszelben személyesen is tárgyalt.

Győri Enikő a csütörtöki beszélgetésen emlékeztetett: május 2-án látott napvilágot Rui Tavares jelentése, a képviselők ahhoz keddig nyújthatnak be módosító indítványokat, utána a pártcsoportok kialakítják az álláspontjukat az ügyben. Ezt követően vitáznak a módosító indítványokról, majd a EP állampolgári jogi, belügyi és igazságügyi bizottsága (LIBE) júniusban szavaz a dokumentumról. A jelentéstervezet júniusban vagy júliusban kerülhet az EP plenáris ülése elé, és addig még sok változtatás lehet a szövegben - fogalmazott.

Az államtitkár kiemelte: a jelentésben sok ténybeli tévedés van, ezért elkészítették a dokumentum korrigált változatát, amely a tárca honlapján elérhető.

Győri Enikő a tévedések között említette, hogy az alaptörvény negyedik módosítása az Alkotmánybíróságot megfosztotta volna attól a lehetőségtől, hogy tartalmában vizsgálja az alaptörvényt, holott erre korábban sem volt módja. Azt is nehezményezik a jelentésben, hogy Magyarországon költségvetési tanács van, pedig annak az idején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárására jött létre az intézmény, és annak megerősítését az Európai Bizottság is javasolta tavalyi országspecifikus ajánlásaiban - mutatott rá.

Kitért arra is, hogy "olyan bűncselekményeket ró fel a jelentés a jelenlegi magyar vezetésnek", amelyek még 2010 előtt történtek, ezért a kormány a korrektséghez ragaszkodva kéri, a romagyilkosságok említésekor jegyezzék meg, hogy azok 2008-2009-ben történtek.

Az államtitkár hangoztatta: több esetben a jelentés "hamis következtetéseket von le valótlan tényekből, vagy olyan alkotmányos gyakorlatot támad", amely máshol bevett gyakorlat. Példaként említette, hogy a dokumentumban kifogásolják az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogát, pedig ez létező gyakorlat Hollandiában is.

Győri Enikő kijelentette: elvárják, hogy ne legyen kettős mérce a tagállamok között, az nem lehet uniós gyakorlat, az alapító szerződések is kizárják. Magyarországnak nincs ellenére, hogy bevezessenek egy "jogállam- és demokráciatesztet" az unióban, de elfogadhatatlan, hogy ehhez az ország legyen "a kísérleti nyúl" - közölte. Hozzátette: nem helyes, hogy "kipécéznek egy országot csak azért, mert az elmúlt három évben alapvető változásokat" hajtott végre.

Úgy látja, egyértelmű, hogy mi az Európai Bizottság és az EP feladata: a bizottság a szerződések őre, Magyarország ezt tiszteletben tartja, de problémás, ha az EP át akarja venni a helyét. Az EP egy politikai testület, ahol politikai viták folynak, nem fogalmazhat meg kötelező érvényű ajánlásokat - mondta.

Az államtitkár közölte: ez egy politikai játszma, "mindenki helyezkedik", hiszen jövőre választások lesznek Magyarországon és az EP-ben is, és ebben az összefüggésben kell értelmezni a Magyarországról folyó vitát.