Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Nem bíznak a mexikóiak a rendőrségben és a bíróságban

A rendőrséggel és bírósági rendszerrel szembeni bizalmatlanság okán a bűnesetek 92 százaléka bejelentetlen marad Mexikóban. Ez azt jelenti, hogy mintegy 20 millió bűncselekményről nem tesznek feljelentést az országban - olvasható az ELTE TÁTK hírlevelében.

A közbiztonság helyzetét vizsgáló 2012-es jelentést Mexikó statisztikai hivatala, az Instituto Nacional de Estadística y Geografía (INEGI) tette közzé. A jelentés az állami és helyi hatáskörbe tartozó bűncselekményeket, így az emberrablást, rablást, zsarolást, erőszakot és támadásokat vizsgálja, de nem tér ki az olyan bűncselekményekre, mint a gyilkosság, a szervezett bűnözés vagy az embercsempészés, amely a szövetségi hatóságok hatáskörébe tartozik.

A tavalyi évre vonatkozó adatok szerint háromból egy háztartásnak van olyan tagja, aki valamilyen bűncselekmény áldozatává válik. Ez leggyakrabban, 28,9 százalékos arányban utcán vagy tömegközlekedési eszközön történt rablás volt, illetve 19,6 százalékos arányban zsarolás volt.

Bár a bűnelkövetések száma 2010-hez képest nem mutat jelentős változást, aggasztó, hogy ezek 92 százaléka bejelentetlen maradt. Ez azt jelenti, hogy megközelítőleg 20,5 millió bűncselekmény esetében az áldozat nem tett tavaly feljelentést. Az érintettek több mint hatvan százaléka azért nem fordult a hatóságokhoz, mert nem hisz ezek hozzáértésében és megbízhatóságában. A hatóságokkal szembeni ellenérzést fokozza, hogy a feljelentés tevők 61 százaléka jelezte, a bejelentés után ne történt semmi, illetve ügyüket nem oldották meg.

A be nem jelentett bűnesetek száma, amelyet fekete statisztikának neveznek, illusztrálja, mennyire nem bíznak a mexikóiak a rendőrségben és a bíróságban. A korrupt, hozzá nem értő hatóságokról alkotott képüket ráadásul erősíti az ország abnormálisan alacsony elítélési aránya: a bíróság az ügyek 2 százalékában hoznak elmarasztaló ítéletet.

Pozitívum, hogy a bírósági rendszer reformja elindult, és bár lassú és nehézkes, helyi jogi szakértők bíznak abban, hogy a folyamatok egy átláthatóbb, elszámoltathatóbb legitim bírósági rendszer felé mutatnak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×