Barack Obama elnökké választása után megígérte, hogy az első rendelkezéseinek egyike a guantánamói fogolytábor bezárása lesz - az azonban nem tisztázott, hogy a sokat vitatott létesítmény szerepét mi veszi át.

Az egyik lehetőség, hogy a terrorizmussal gyanúsított rabokat saját országuk bírósága vonja felelősségre, vagy más országok fogadják be őket. Egy harmadik elképzelés szerint Guantánamo bezárása után az afganisztáni Bagramba szállítanák a rabokat.

A bagrami katonai támaszponton jelenleg 800, többségében Afganisztában elfogott rabot börtönöztek be. A tervek szerint a tábor vezetését januárban az amerikai hadsereg átadná az afgán kormánynak, ám ha Obama úgy dönt, hogy Bagram lesz az új Guantánamo, akkor minden bizonnyal a létesítmény amerikai kézen marad.

Az elképzelést azonban máris többen támadják, például a NATO csapatok afganisztáni parancsnoka. Stanley McChrystal szerint ugyanis ha Guantánamóvá alakítják Bagramot, akkor azt a tálibok propagandaeszköznek fogják felhasználni.

A guantánamói támaszponton működő fogolytábort a Bush-adminisztráció a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után hozta létre, hogy ott őrizzék a terrorizmussal vádolt személyeket. A rabok többségét az al-Kaidához fűződő kapcsolattal, illetve az egykori afgán tálib rendszer működtetésével gyanúsítják.

Jogvédő szervezetek azonban rendszeresen arról számoltak be, hogy a rabokat kínozzák a kubai területen működő amerikai börtönben. A botrányok után 2009 januárjában Barack Obama elrendelte a létesítmény felszámolását.

Azonban a bagrami támaszponton működő börtön kapcsán is felvetődött a gyanú, hogy az őrök rendszeresen kínozzák a foglyokat, akik még ügyvédet sem kapnak.