eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Megkezdődött a francia postások országos sztrájkja

A francia posta állami vállalatból részvénytársasággá való átalakítása ellen tiltakozó párizsi alkalmazottakhoz kedden az egész országban csatlakoztak a postások: a vezetőség szerint 21, a szakszervezetek szerint 40 százalékuk nem vette fel a munkát, de ennek ellenére a legtöbb postahivatal kinyitott.

A tüntetésekkel kísért országos tiltakozónapot a szakszervezetek azért szervezték, mert attól tartanak, hogy a státuszváltással a kormány a posta későbbi privatizációját készíti elő.

Párizsban több ezren tiltakoztak a "privatizációt előkészítő folyamat megkezdése" ellen, s a posta állami vállalatként való megőrzését követelték, de tiltakozó megmozdulások voltak Strasbourg-ban, Bordeaux-ban, Marseille-ban és Rennes-ben is.

Az ipari és a munkaügyi miniszter után kedden Christine Lagarde gazdasági miniszter is hangsúlyozta, hogy "szó sincs a posta privatizálásáról", s kizárta, hogy a státuszváltásról népszavazást szervezzen a kormány, ahogy azt a szakszervezetek követelik. A posta privatizációja ellen létrejött úgynevezett nemzeti tanács ugyanakkor szeptember 28. és október 3. között "állampolgári szavazást" szervez az önkormányzati hivatalokban, az iskolákban és a munkahelyeken, ahol a lakosság aláírásával kifejezheti tiltakozását a posta átalakítása ellen.

A 300 ezer postai dolgozó félelmeinek eloszlatására Christian Estrosi ipari miniszter a hétvégén azt hangsúlyozta, hogy a posta közszolgálati tevékenységéről szóló törvény kimondja: a posta az átalakítás után is 100 százalékig állami tulajdonú marad.

A kormány tervei szerint az európai postai piac 2011-es teljes megnyitására való felkészülés jegyében a francia posta 2010. január 1-én alakul át részvénytársasággá.

A státuszváltással a francia közszolgálat szimbólumának számító posta az egykori állami vállalatokhoz, a távközlési France Télécomhoz és a gázipari Gaz de France (GdF)-hoz hasonlóan új forrásokhoz juthatna, nevezetesen 2,5-3,5 milliárd euróhoz, amelyet a vezetőség elengedhetetlennek tart a konkurensekkel szembeni versenyben való megfeleléshez szükséges fejlesztésekhez, a postapiaci liberalizálás után.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 16:00
×
×
×
×