Már a könyv címe is beszédes: "Inhumánus Erőforrások: kalauz az irodai pszichopatákhoz, antiszociális elemekhez és a bűnös módon kontárokhoz". Michael Stanford azonban nem a velük szembeni konfrontáció, hanem a kulturált viselkedés fontosságát próbálja hangsúlyozni humoros munkájában.
A szerző további irodai típusokat is felsorol: a "nem vagyok részeg, csak zavart", a "csalódtam benned", a "rendezzünk találkozót a találkozó előtt", vagy a "nekem hamarabb kell belépni a liftbe, mint ahogy te kilépsz" mentalitású kollégákat.
"Ezek az emberek az őrületbe kergettek, de meg is nevettettek, mert néhányukban magamra ismertem. A stressz olyan dolgokra sarkall minket, amiket később megbánunk" - jegyezte meg Stanford.
A könyvhöz az a videokonferencia adott ötletet, amikor Stanford beszélgetőpartnere a vonal és a világ másik végén hirtelen felállt, kisétált a szobából és soha nem tért vissza. "Valószínűleg fontos hívást kapott, mi pedig nem értünk neki annyit" - emlékszik vissza a szerző.
Stanford szerint a hitelválság további irodai típusokat hozott létre, és a krízissel járó feszültség egyre rosszabb viselkedésre sarkallja a dolgozókat. Ha ennek nem vetnek véget, akkor nagy baj lesz - mondja.
A stresszt szerinte azzal lehetne oldani, ha a cégek hangsúlyoznák az udvarias viselkedés fontosságát, lassítanának egy kicsit, és nem bombáznák állandóan e-mailekkel az alkalmazottakat. Helyette a személyes kapcsolatokat kell bátorítani.
Az e-mail és a Blackberry fantasztikus dolgok, de amikor az ember úgy érzi, mindenre válaszolnia kell, akkor elvesznek azok az értékes percek, amikor az ember felkel és elsétál a másik emberhez, hogy beszéljen vele. A munkaadók pedig jobban járnának, ha egy-egy ötletre aludhatnának egyet a dolgozóik - mondja Michael Stanford.
Ha a Balatonra készül nyaralni, van egy nagyon rossz hírünk