A német kancellár és a belügyminiszter is kiállt az alkotmány módosítása mellett, mert véleményük szerint csak így lehet kellő eréllyel fellépni a szomáliai partok közelében a kereskedelmi hajózást fenyegető kalózokkal szemben.
A két kereszténypárti politikus rámutatott arra, hogy az alkotmány értelmében a kalózok hatalmába került hajók megrohamozására csak a GSG 9 néven ismert különleges kiképzésű rendőralakulat hivatott. Angela Merkel kancellár ugyanakkor úgy vélte, az ilyen célzatú akciókban összemosódik a rendőrség és a katonaság feladatköre, ezért szükség van az alkotmány módosítására, a belügyminiszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenképpen jogalapot kell teremteni a katonaság bevetése számára.
A koalícióban résztvevő Szociáldemokrata Párt biztonságpolitikai szóvivője viszont nem lát okot az alkotmány megváltoztatására, mert - mint kifejtette, - sem államjogi, sem pedig a nemzetközi jog szempontjából nem ütközik nehézségbe a haditengerészet bevetése a kalózok ellen.
A múlt hónap végén az utolsó pillanatban lemondták a GSG 9 bevetését a Stavanger nevű német teherszállító hajó kiszabadítására, mert a tervezett akció - részben amerikai haditengerészeti egységek fedezetének híján - nem kecsegtetett sikerrel. Ezt követően robbant ki a vita a német hadihajók bevetésének kérdéséről, ami időközben komoly feszültség forrásává dagadt a két koalíciós partner között.
Súlyos gond merült fel az elektromos autózással kapcsolatban