A 13. században épült, Brassótól délre fekvő vár Erdély és egész Románia legnépszerűbb turistalátványossága, számos Drakula-film helyszíne.

Hírnevét leginkább ennek köszönheti, hiszen a vár nem tartozott Vlad Tepes havasalföldi fejedelem birtokai közé, ott legfeljebb mint vendég, vagy ami még valószínűbb, mint a várbörtön foglya tartózkodott.

Vlad Tepes (kb. 1431-1476) korának egyik leghírhedtebb fejedelme volt, kedvenc kivégzési módszerét a karóba húzás jelentette, innen kapta melléknevét is: karóba húzó.

Az uralkodó gyakori áldozatai voltak az erdélyi szász kereskedők, hírnevét valószínűleg nekik köszönheti, ők ugyanis útjaik során Európa nyugati részébe is elvitték a véres fejedelem hírét, minden bizonnyal tovább színezve a történetet, míg végül évszázadokkal később Bram Stroker megalkotta Drakula figuráját.

A vár tulajdonjoga tavaly került vissza a jogos örököshöz, az Egyesült Államokban élő 68 éves Habsburg Dominikhez. Az ipari tervező férfi és két nővére az eredeti birtokos, Mária román királyné unokája.

Habsburg Dominik egyébként a törcsvári kastélyban nőtt fel, de az 1948-as kommunista hatalomátvétel után családjával együtt kitoloncolták az országból, vagyonukat pedig államosították.

Ki veheti meg?

Miután nyilvánosságra került, hogy Habsburg Dominik 40 millió fontért (mintegy 11,3 milliárd forint) el akarja adni a várat, a román hivatalok összevesztek az elővásárlási jogon.

A brassói városi képviselők bejelentették, hogy kölcsönt vettek fel a vásárláshoz, a kulturális minisztérium szerint azonban a tárcát illeti meg az elővásárlási jog.

Adrian Jorgulescu miniszter elismerte, hogy jelenleg nem rendelkeznek a szükséges összeggel, de egyben vitatta a vételárat, mondván: pontos értékbecslésnek kell megelőznie a tranzakciót.