Az újság izraeli katonai forrásokat idéző beszámolója szerint két izraeli légi század gyakorolja alacsony hatóerejű atomtöltettel felszerelt bunkertörő bombák bevetését.

A The Sunday Times szerint Izrael három olyan, Teherántól délre fekvő elsődleges célpontot azonosított, amely részese az iráni atomprogramnak.

Az egyik Natanz, ahol több ezer urándúsító centrifugát szerelnek fel, a másik az Iszfahán melletti uránátalakító, ahol az iráni alelnök szerint alagutakban 250 tonna, dúsításhoz használt gázt tárolnak, a harmadik pedig az Arak melletti nehézvíz-reaktor, amely a jövőben elégséges plutóniumot termelhet egy atombomba elkészítéséhez.

A tervek szerint először hagyományos töltetű, lézervezérelt bombák ütnének rést a föld alatti létesítmények falán, és rögtön ezután atomrakétákat lőnének ki a telepre. Ezek mélyen a felszín alatt robbannának.

Hosszú bevetés lenne

A vasárnapi brit lap értesülése szerint izraeli harci pilóták az elmúlt hetekben Gibraltárig repültek, gyakorolva az iráni célpontok elleni 3200 kilométeres bevetést.

A The Sunday Times által idézett izraeli források egyike úgy fogalmazott, hogy "egyetlen bevetés, egyetlen csapás, és vége az iráni atomprogramnak".

A lap megjegyzi: ez lenne az első nukleáris támadás azóta, hogy az Egyesült Államok 1945-ben atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira. A lap értesülése szerint az iráni célpontok ellen bevetendő izraeli fegyverek hatóereje egyenként a hirosimai bomba tizenötöde lenne.
Az izraeli hadvezetés a lap szerint a hagyományos fegyvereket már nem tartja elégségesnek a jól védett iráni dúsító létesítmények megsemmisítéséhez, mivel ezek közül néhányat húsz méternyi beton és szikla alá építették.

Több szakértő figyelmeztetése szerint ugyanakkor az iráni megtorlás egy ilyen támadás után a Nyugat olajellátásának felborításától a zsidó célpontok ellen világszerte elkövetett terrortámadásokig terjedhet.

Amerikai szakértők az a lehetséges következmények közé sorolják a széleskörű tiltakozó megmozdulásokat, amelyek megingathatják a Nyugat-barát iszlám rendszereket is.

Az izraeliek azonban állítólag úgy számolnak, hogy az Izrael elleni iráni katonai megtorlásnak határt szabna az újabb csapástól való félelem.

"Abszurd felvetés"

Az amerikai védelmi minisztériumhoz közeli források ugyanakkor azt mondták: az Egyesült Államok aligha adná hozzájárulását atomfegyverek bevetéséhez. Egyes washingtoni illetékesek kétségbe vonták azt is, hogy Izrael meg merné kockáztatni az Irán elleni támadást.

Egy névtelenséget kérő magas rangú izraeli illetékes "abszurdnak" nevezte a brit lap felvetését.