Infostart.hu
eur:
387.66
usd:
335.55
bux:
123708.98
2026. március 12. csütörtök Gergely

Százezrek haláláért lehetett felelős Szaddám

Kivégezték Szaddám Huszeint. Bár a szakértők szerint több mint egymillió ember haláláért volt felelős, mégis mindössze 148 iraki síita meggyilkolásáért ítélte halálra az iraki különleges törvényszék.

Szaddám Huszein 1937-ben született Tikrit városától nem messze, és már 20 évesen belépett a Baath pártba, melynek regnálása végéig vezetője is volt.

1958-ban megölte kommunista sógorát, amiért hat évet töltött börtönben. Az 50-es évek végén és a 60-as évek elején részt vett az Abdel Karim Kasszem tábornok elleni puccsban, majd miután megdöntötték a hadsereg uralmát, 1968-ban a belbiztonsági tárcát kapta meg az újonnan felálló iraki kormányban.

Irak első embere

1979-ben lett Irak köztársasági elnöke, ezt követően eltávolította a vele nem szimpatizáló embereket a Baath pártból.

Egy évvel később Szaddám Huszein totális háborút indított keleti szomszédja, Irán ellen, magának követelve a Shatt-el-Arab folyó keleti partvidékét. A 8 évig tartó háborúban 1,5 millió perzsa, és 25 millió iraki halt meg, Irakot pedig a gazdasági csőd szélére juttatta a háború.

1982-ben sikertelen merényletet hajtottak végre ellene síita gerillák Dudzsailban, amiért megtorlásul Szaddám Huszein 148 embert végeztetett ki a síita településen. 1988-ban iraki katonák gáztámadást indítottak Halabaja község ellen, melynek következtében közel ötezer kurd vesztette életét.Egy évvel később Szaddám Huszein lerohanta Kuvaitot, az 1991-ben az amerikaiak által indított felszabadító háborút viszont Irak elvesztette. Az ezt követő lázadásokat ugyan leverte a bagdadi rezsim, de több település autonómiát harcolt ki magának.

A háború végén Szaddám elfogadta, hogy lemond a tömegpusztító fegyverekről és elfogadja, hogy az ENSZ ezt ellenőrizze. 2003-ban, miután Szaddám Huszein kijelentette, hogy Iraknak nincs nukleáris fegyvere, az Egyesült Államok ultimátumot adott a volt diktátornak: 48 órán belül hagyja el az országot, különben háborút indít.

Amikor másodszor jöttek az amerikaiak...

Válasz híján március 20-án az amerikaiak átlépték az iraki határt, és egészen a fővárosig nyomultak. A 8 hónapos invázió után, decemberben egy föld alatti üregben fogták el Szaddám Huszeint.

Vádat csak a dudzsaili mészárlásért tudott ellene emelni az iraki különleges törvényszék, két éves pereskedés után pedig 2006. november 5-én ítélte halálra a bíróság, amit az Iraki Legfelsőbb Bíróság december 26-án hagyott jóvá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Ha elindul az olaj a Barátságon, nem blokkoljuk az ukrán hitelt”
Kormányinfó

„Ha elindul az olaj a Barátságon, nem blokkoljuk az ukrán hitelt”

Feloldják a titkosítását a Tisza Párt külföldi támogatásáról szóló jelentésnek, Volodimir Zelenszkij Gulyás Gergely szerint „hülyeségeket beszél”, a Volánbuszok valóban nem tudnak védett áron tankolni, lesznek Orbán Viktor-fejes óriásplakátok, de Fidesz-pénzből. Orbán Viktor „nincs teljes biztonságban”. A parlamenti ciklus lezárultával, bő egy hónappal az országgyűlési választások előtt is volt Kormányinfó, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő újságírói kérdésekre is válaszoltak.
inforadio
ARÉNA
2026.03.12. csütörtök, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke, a Fidesz Országos Választmányának elnöke
Újra száguld az olajár, nyomás alatt a tőzsdék

Újra száguld az olajár, nyomás alatt a tőzsdék

Meredeken emelkednek az olajárak csütörtökön, miután a Közel-Keleten tovább eszkalálódott az amerikai–izraeli–iráni konfliktus, és újabb támadások érték a Perzsa-öbölben közlekedő olajszállító tankereket. A Brent ára rövid időre ismét átlépte a 100 dolláros szintet, a piac egyre komolyabb ellátási zavaroktól tart, különösen a világ olajkereskedelmének mintegy ötödét bonyolító Hormuzi-szoros környékén. A geopolitikai feszültség a tőzsdéken is éreztette a hatását, a vezető európai részvényindexek eséssel indították a napot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×