A Gety menekülttáborból augusztusban és szeptemberben összesen 28 férfi, nő és gyerek tűnt el. Élelemért mentek, és soha nem jöttek vissza. Egy táborlakó, akinek sikerült megmenekülnie, arról számolt be, hogy kongói katonák ejtették foglyul és ölték meg társait.

Mindez az ország első demokratikus választásának első és második fordulója között történt.

Az ENSZ békefenntartók emberi jogi nyomozói két katonától értesültek a szörnyű tettekről és a tömegsírról. Vallomásuk szerint a katonák először megkínozták és megerőszakolták áldozataikat, majd lelőtték vagy agyonverték őket. A két katonát most az ENSZ védi volt bajtársaiktól.

A Gety tábortól mintegy 15 kilométerre található katonai bázison sírhantok tömegét találták a békefenntartók, több mint 30 holttesttel.

"Befüvezték a tömegsírt, hogy elrejtsék. Amikor elkezdtünk ásni, már 10 centiméter mélyen láttuk a testeket. Szörnyű bűz terjengett" - idézte fel a sírok feltárását Louis Marie Bouaka ENSZ-nyomozó.

Az ügyben vizsgálatot indítottak, és a kongói hadsereg segítségével négy embert már le is tartóztattak, köztük magas rangú tiszteket is.

A tömegsír híre hatalmas csapást jelent Joseph Kabilának, a Kongói Demokratikus Köztársaság első demokratikus úton megválasztott elnökének. Hozzá közel álló források szerint az elnök azt szeretné, hogy minél gyorsabban bíróság elé állítsák a bűnösöket.

Az eset azonban jól jelzi, hogy mekkora kihívás lesz a polgárháborús évek alatt frakciókra töredezett és fegyelmezetlen hadsereg átalakítása.

Ráadásul számos egykori, sötét múltú milícia-vezető tölt be jelenleg is magas posztokat. Ezt kapták ugyanis cserébe azért, hogy együttműködtek a kormánnyal a 2002-es békekötéskor.