Miközben a célok azonosak, lehet különbség az amerikai és az izraeli Irán-stratégia között – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő. Eleve abból adódóan is, hogy az amerikaiak onnan előbb-utóbb hazamennek, Izrael viszont ott marad a térségben. De ennél többről is szó van.

„Izrael számára a klasszikus értelemben vett rezsimváltás a cél, és lényegében az, hogy lehetőség szerint egy új Közel-Keletet hozzanak tető alá, amelybe az a rezsim nem igazán fér bele, amely 1979 óta folytat meglehetősen Izrael-ellenes retorikát. Donald Trump amerikai elnök is többször megfogalmazta a rezsimváltás célját, ugyanakkor azt gondolom, hogy az Egyesült Államok nem feltétlenül gondolkodik egy klasszikus értelemben vett rezsimváltáson. A rövid távú cél annak az iráni katonai képességnek a gyengítése, megsemmisítése, amely közvetlenül fenyegeti az amerikai érdekeltségeket és Izraelt, vagy egyéb szövetségeseket” – mutatott rá.

A képességek alatt a ballisztikusrakéta-programot értette, illetve a katonai célú nukleáris programot.

1. A ballisztikus rakéták nagy része megsemmisült, napok kérdése, hogy ezzel még tovább haladjanak.
2. A nukleáris program centrifugákat jelent és azokat a helyeket, ahol az urándúsító kapacitás van (Natansz, Fordo, Iszfahan), ezeket szintén találatok érték.

Ezen a ponton Csicsmann László viszont rámutatott: nincs kellő bizonyíték arra, és már tavaly júniusban sem volt, hogy Irán pontosan mivel rendelkezik, mivel tavaly nyár óta nem engedi be Irán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit azokra a helyekre, amelyeket tavaly és most is találat ért.

„Talán

a legnagyobb aggodalmat a több mint 400 kilogramm, 60 százalékra dúsított uránkészlet sorsa jelenti.

Donald Trump azt mondta tavaly, hogy megsemmisítették a nehézbombázókkal, azonban más források azt mondják, mindez nem bizonyítható, mindenféle képeken látni, hogy ezt onnan elszállították. Ezért merült fel annak a lehetősége, hogy valamilyen speciális szárazföldi kommandó esetleg amerikai részről bemenne Iránba, és kimondottan a nukleáris létesítmények környékén végezne katonai tevékenységet. Véleményem szerint ez is nagyon nehezen kivitelezhető, hiszen Irán szárazföldi kapacitásai, ellenállási képessége nagyon jelentős, ahhoz rengeteg katona kéne, hogy akár egy speciális kommandót biztosítani tudjon” – részletezte.

Irán szerinte tudatosan szétszórta a nukleáris programját az országon belül, erre persze megoldást jelenthetne, ha az amerikaiak biztosak lennének, hol van az aggodalomra okot adó 400 kiló urán.

Nem mellékesen

az Egyesült Államok bármelyik pillanatban úgy dönthetne, hogy kilép a háborúból, ekkor azonban Irán újra fegyverkezni fog, Izrael pedig emiatt újra támadni Csicsmann László szerint,

aki úgy látja, ennek a valószínűsége eléggé nagy, hisz az első és a második háború között is csak egy bő fél év telt el.

„Ha most úgy zárul a háború, hogy nem történik meg a rezsimváltás, Oroszország hozza újra a fegyvereket, újraépülnek a kapacitások, Irán pedig újra fenyegetést fog jelenteni a környező régió számára” – vélekedett.

Ha sem rezsimváltás, sem atomfegyver-gyártási bizonyíték nem lesz, akkor az Irán retorikájában ismét csak úgy jelenik majd meg: „győztünk!”