A lett parlament jogi bizottsága által már elfogadott javaslat szerint egy állami napilapban közölnék le azt az ügynöknévsort, amelyet a Szovjetunió 1991-es összeomlásakor a KGB aktái között találtak. A volt ügynökök neveit november 1-jén hoznák nyilvánosságra, azért, hogy a lista ne befolyásolhassa az októberi parlamenti választásokat.

A javaslat támogatói szerint kulcsfontosságú lenne lezárni Lettország szovjet megszállásának időszakát, és leleplezni azokat a kollaboránsokat, akik esetleg még mindig vezető pozíciuóban lehetnek. Egyesek attól is tartanak, hogy az egykori KGB-ügynökök között lehet, aki még mindig az orosz hírszerzésnek dolgozik.

A javaslat ellenzői azonban attól tartanak, hogy a lista közlése régi sebeket nyithat fel a balti országban, ahonnan a szovjet uralom idején 60 ezer embert hurcoltak el Szibériába, és tönkre teheti olyan ártatlan emberek életét, akiknek neve annak ellenére szerepel az akták között, hogy sohasem dolgoztak a KGB-nek.

Vannak, akik azt mondják, hogy a nyugati titkosszolgálatoknak dolgozó egykori ügynökök kilétét is fel kellene fedni.

A javaslatot mindenesetre még a parlamentnek, és Vaira Vike-Freiberga elnöknek is jóvá kell hagynia. Az elnök pedig egy hasonló javaslatot két évvel ezelőtt már megvétózott, "késő és hiábavaló" próbálkozásnak minősítve azt.