INFORÁDIÓ 
2021. január 25. hétfő
Pál

velkey györgy

bethesda gyermekkórház

koronavírus

Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója (j) a kórház udvarán tartott sajtótájékoztatón 2020. május 7-én. A Magyar Református Szeretetszolgálat tízezer arcvédő pajzsot adományoz kórházaknak, diakóniai és határon túli intézményeknek. Hátul Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke

Velkey György: tévedés, hogy a koronavírus a gyerekeknél teljesen ártalmatlan

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

A sokszervi gyulladásos betegség a fertőzés aktív fázisa után néhány héttel jelenik meg, és egy súlyos, intenzív terápiát, időnként még lélegeztetést is igénylő állapot – mondta Velkey György az InfoRádió Aréna című műsorában. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint a gyerekek fokozott figyelmet és törődést igényelnek a járványhelyzetben, elsősorban a félelmeikre kell odafigyelni.

Velkey György az Arénában
 

Egy éve tart a koronavírus-járvány. Mi felnőttek, ha tehetjük, kerüljük az egészségügyi intézményeket, de a gyerekek nem feltétlenül ennyire urai a saját sorsuknak. A gyerekforgalom változott a Bethesdában?

Nem nagyon változott a Bethesdában, de mindenhol máshol igen. A fővárosban a fő koronavírus-ellátóhely a Heim Pál kórház, a Bethesdában pedig az általános gyerekellátást csináljuk sokszor mások helyett is. Van olyan kórház, ahol bezárták a gyerekosztályt vagy csökkentett működésű, hogy a felnőtt koronavírusos betegeket el tudják látni, és mi azt vállaltuk, hogy helyettük is dolgozunk. Ugyanakkor egy kicsit a gyerekellátásra is jellemző, hogy a betegek félnek attól, hogy kórházba menjenek – jogos is ez a félelem, mert akármennyire vigyázunk, a betegek egymást fertőzhetik –, ebből adódóan valamelyest csökkenne a forgalom, de kiegyenlíti ezt a plusz betegmennyiség. A felnőttellátásban halasztható beavatkozásokat, műtétetek most nem végeznek, de a gyerekellátásban mindent időben elvégzünk. A gyerekek nem szenvedhetnek ilyen értelemben késedelmet.

Hogyan tudták megszervezni, hogy az ügyeletre érkezők bízzanak abban, hogy nem ott fogják elkapni a fertőzést?

Ez sok apró dolgon múlik. Az alapvető szabályokat mindenkivel betartatjuk és betartjuk: megfelelő maszkviselés, kézfertőtlenítés, távolságtartás. Hozzáteszem, nagyon fontos a szellőztetés is. De ahhoz, hogy a várakozási idő valóban lecsökkenjen, mi azt is megtettük, hogy több ügyeletest állítunk be. Minden nap a Bethesdában három ügyeletes orvos várja a betegeket. Korábban volt, hogy ezekben az időszakokban egy ügyeletes orvos volt, most van több fiatal orvosunk, akik bevethetők voltak. Ehhez hasonló belső átszervezésekkel próbáljuk azt elérni, hogy a lehető legkevésbé fertőzzék egymást a betegek. Ez összességében sikeres, egymást is meg tudjuk védeni, nem adjuk át a fertőzést a kórházon belül és ugyanígy látszik az, hogy betegről betegre menő fertőzés is egészen minimális számban fordul elő.

Az ellátott esetek jellege változott ebben az évben? Ha kevesebbet megyünk a játszótérre, akkor a mászókáról is kevesebb gyerek fog leesni, de a gyerek valahol van, akkor otthon fog leesni az emeletes ágyról.

Ez nagyon izgalmas kérdés szakmailag is. A balesetek vannak összességében kisebb számban. Ez főleg tavasszal volt nagyon feltűnő, általában április-májusban van egy nagy emelkedése a gyerekbaleseteknek, most ez elmaradt, és őszre is ez a jellemző, hogy az ilyen jellegű balesetek kisebb számban fordulnak elő. Az otthoni balesetek száma viszont megnőtt, szinte ügyeletenként előfordul, hogy a szekrény ráborul a gyerekre, vagy asztalról, székről leesik a kisgyerek, és gyakoriak az égési sérülések, forrázások. Összességében egyébként kevesebb a baleset, de azzal, hogy kicsit távolságtartóbbak vagyunk mindenben, a szokásos egyéb fertőző betegségek is ritkábbak valamivel. Az a gyerekkórházi szokásos létforma, hogy november táján felszaporodnak ezek a tünetek, és a rengeteg szövődmény, tüdőgyulladástól kezdve mellhártyagyulladáson át az orrmelléküreg-gyulladásigteszi április elejéig zsúfolttá a kórházat, ezeknek a száma csökkent, és nem lepik el úgy a kórházat, mint máskor. Ez nem azt jelenti, hogy nincs dolgunk, de összességében ez az életformaváltás mutatja a hatását.

Egyébként ez egy normális életformaváltás?

Nem, az a normális, amikor eleven a gyerek és ebből adódóan néha balesete is van. Az más dolog, hogy a gyerekek baleset-megelőzését most ebből a tapasztalatból is újra tanuljuk. Érdemes, főleg egy tipegő kisdednél vagy egy már mászó kisgyereknél úgy beállítani a háztartást, hogy meglegyen a kellő védelem. Ne lehessen elérni a forró kávét, a vízforralót, a sparheltet, ne tudjon odatenni egy sámlit, amivel felmászik rá, ne tudja magára borítani a szekrényt.

Nagyjából úgy kell berendezni a lakást, mint, mondjuk, a bölcsődét meg az óvodát?

Igen, ilyen gyerekszempontokat figyelembe vevő környezetet alakítsunk ki. Még egy fontos szempont: a nagyszülők, miután felnevelték a saját gyerekeiket, egy kicsit elfelejtik ezeket a biztonsági intézkedéseket, és amikor először jön az unoka, akkor hirtelen szembesülnek azzal, hogy újra kell gondolni, hogy is kell egy unokával a környezetet kialakítani.

A Heim Pál a Covid-ellátó a gyerekeknél, de a Bethesdában találkoztak olyan esettel, amikor azt mondták, hogy innen azonnal menni kell?

Kezeltünk is és kezelünk ebben a pillanatban is koronavírusos beteget, egyet-egyet. Alapvetően a Heim Pálba irányítjuk őket, de van, akit járóbetegként ellátunk, utána haza tudjuk engedni, és a háziorvos gyógyítja. De olyan beteg is volt néhány, akinek az alapbetegsége miatt van itt a helye. Például volt égéssérült beteg, volt olyan pszichiátriai gondozott, akit itt ismertek, itt tudtuk kezelni és koronavírus mellett ellátni. Most éppen van egy olyan betegünk, akinél elindult egy súlyos betegség, a tesztje negatív volt, közben az intenzív kezelését elkezdtük, és már nem fertőző állapotú. Gyerekkorban úgy tudjuk, hogy a koronavírus-betegségnek ritka a súlyos formája, de van egy olyan betegség, amit úgy nevezünk, hogy sokszervi gyulladásos betegség, amely a fertőzés aktív fázisa után néhány héttel jelenik meg és egy kifejezetten súlyos, intenzív terápiát, időnként még lélegeztetést is igénylő állapot. Most is van itt nálunk egy ilyen gyerek, aki hála istennek, már sokkal jobban van, de az elmúlt napokban küzdeni kellett az életéért, és ahogy a gyerekellátókkal beszélünk, a többi nagyobb intenzív osztályon is elő-előfordul ez az eset. Ez ellen védekezni nem lehet, tünetmentesen zajlik le a koronavírus-betegség, csak utólag tudjuk kimutatni, hogy ez volt az ok, ugyanakkor egyszer csak előjön egy súlyos tünetegyüttes, aminek a jele otthon annyi, hogy a gyerek bágyadtabb, elesettebb, esetleg hűvösebbek a végtagjai. Ilyenkor fontos, hogy időben kórházba kerüljön a gyerek. Tehát az az ismeret, hogy a koronavírus a gyerekeknél teljesen ártalmatlan, nem teljesen pontos.

Említette az időtényezőt. A felnőtteknél villámgyorsan fordulhat rosszra az állapotuk egy látszólag enyhébb szakaszból. A gyerekeknél mennyi ideje van a szülőnek, amikor gyanítani kezdi, hogy valami nem stimmel vele?

Ez a sokszervi gyulladásos betegség nem a betegség aktív fázisában jön, hanem hetekkel utána, amikor már esetleg kezdünk fellélegezni, akkor is figyelmesnek kell lenni. Amikor jönnek a tünetek, akkor gyorsan kell cselekednünk. A gyerekre általában jellemző, hogy hirtelen lesz nagyon rosszul, az időfaktornak nagyon nagy a jelentősége, de legtöbbször a felnőtteknél gyorsabban is gyógyíthatók, ha megkapják az adekvát kezelést. Ha egy gyereken azt látjuk, hogy érthetetlenül fáradékony, alszik, figyelmetlen, lázas, esetleg furcsa bőrkiütések jelentkeznek, akkor gyorsan orvoshoz kell menni.

De melyik orvoshoz?

Ilyen állapotban a sürgősségi osztályra. Ha bizonytalanok vagyunk és enyhébb tünetek gyanúja felvetődik, akkor egy háziorvosi vizittel is elindíthatjuk, de ha markánsak a tünetek, akkor a sürgősségi osztályra menjünk.

A gyógyítás módszerei gyerekeknél ugyanazok, mint felnőtteknél? Favipiravir, remdesivir, szteroidkészítmények, lélegeztetés?

Gyerekeknél ezeket a gyógyszereket nem kell alkalmazni. Sok olyan gyógyszer van, ahol az alkalmazási előiratban nincsen gyerekindikáció, mert gyerekeknél nem történnek meg azok a vizsgálatok, amelyek alkalmassá tennék arra, hogy bevezessék a gyerekellátásban is. Gyerekeknél a koronavírus akut ellátásához szükség van a folyadékterápiára, a lázcsillapításra és az ehhez hasonló, banális gyógyszerekre. Ez nem azt jelenti, hogy nem igényel egy-egy súlyos állapot komoly kezelést, de ezek a specifikusan koronavírusra ható, a vizsgálatok alapján sok szempontból igazolt, más szempontból megkérdőjelezett gyógyszerek nem használatosak.

Gyerekkórházban ma már alapkövetelmény, hogy a szülő ott lehet a gyerekével. Hogy tudják azt megszervezni, hogy a szülő viseljen maszkot, amikor mindenképpen kell, de egyébként a gyerekével is tudjon lenni?

Mostanra kialakult a maszkviselés kultúrája és a megfelelő minősége is. Az az alapelvünk, hogy a kórházban mindenki lehetőleg mindig viseljen maszkot, ha van harmadik személy is a környezetében. Igyekszünk a gyerekeket úgy lefektetni, különösen akkor, ha fertőzőgyanúsak, hogy minél inkább szeparáltak legyenek. Ha a szülő egyedül van a gyerekével a kórteremben, akkor nem kell maszkot viselnie, de különben a szülő és a gyerek is jó, ha a maszkot viseli. Az ősz elején nagyon más volt a hangulat, sok mindenkinek kellett mondani, hogy legyen kedves az orrára is a maszkot feltenni. Most az étkezéseknél nyilvánvalóan levesszük, de különben a szülők, a munkatársak vagy a látogatók a legtermészetesebben hordják a maszkot.

A gyerekeknek mit kell mondani egy olyan járványról, amely mindent átalakított a környezetükben?

A gyerekek okosak, és észlelik a környezetüket, ugyanakkor sérülékenyek. Meg kell hallgatni a félelmeiket, a kérdéseiket. A gyerek könnyen kérdez, és arra értelmesen és igazan kell válaszolni. Sok félelmük van a gyerekeknek. A hiperaktív gyerekek például be vannak zárva, a feszültségük ebből adódóan nő. Az érzékenyebb gyerekek sokszor a viselkedészavaros gyerekek, sokszor akár szomatikus, testi tünetekkel reagálnak arra a feszültségre, amit észlelnek a családban vagy a társadalomban. Egyébként van olyan betegcsoport, amelyik önmagához képest jobban alkalmazkodik, például vannak autista vagy ehhez a spektrumzavarhoz tartozó gyerekek, akiknél ez a fajta szabályszerűség, kicsit kimértebb életforma könnyíti a szociális viselkedést. Ezt a tartós bezártságot és izolációt a kamaszok viszont nagyon nehezen tűrik. A családi konfliktusok is sokfelé kiéleződnek, helyenként a feszültségek pszichés hatásai előjönnek. Tehát a gyerekek fokozott figyelmet és törődést igényelnek ebben a helyzetben.

A szülők mit tudnak mondani? Kialakult-e már ebben az elmúlt egy évben, hogyan menedzselje a teljesen megváltozott életét?

Nagyon nehéz volt az a váltás, hogy most nem elsősorban a gyerekeket kell félteni, hanem bizonyos értelemben a gyerekektől kell félteni az időseket. Tavasszal nagyon nehéz volt azt megértetni, hogy a gyerekekre mindig nagyon kell vigyáznunk, most is kell, de egy kicsit fordítsuk meg a helyzetet. Őszre ezt már értik az emberek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szülőknek a gyerekekkel való bánásmódot újra kellett tanulni. A gyerekek gondolkodásában is a halálkérdés nagyon előtérbe kerül. Ha másért nem, akkor naponta hallják, látják a médiában, hogy hány ember halt meg a koronavírus-betegségben. Ezért a legfontosabb kérdés, amire oda kell figyelnünk, hogy észrevegyük a gyerek félelmeit, és merjünk, tudjunk róla beszélni. Ezzel még azt is megakadályozzuk, hogy szomatizáljon a gyerek, és a feszültségeiből valódi organikus szervi betegség alakuljon ki.

Most, hogy viszonylag közelebb vannak a védőoltások, mondhatunk már mást a minket kérdező gyereknek, mint tavasszal? Biztathatjuk most azzal, hogy ki fogunk belőle jönni?

A koronavírus egy nagyon csalafinta dolog, a jóslások, a várakozások sokszor nem teljesültek úgy, mint ahogy a tudományos tényeken és tapasztalatokon edződött szakemberek gondolták. Lassan azért gyűlik a tapasztalat és egyre inkább kiismerjük ezt a betegséget, az az őrületes mennyiségű gyógyítási tapasztalat, amely a sok tízmillió betegen világszerte felhalmozódott, most elárasztja a szakirodalmat. De arról például, hogy a védőoltásnak milyen hosszú hatása lesz, megint csak óvatosan beszél az ember. Összességében a védőoltás hatásos, 90 százalék feletti az első klinikai vizsgálatok szerint. Az emberiség kezében most van már egy olyan fegyver, amellyel fel tudjuk venni a koronavírussal a küzdelmet és az emberi immunrendszer, a védőoltás hatására, mert valójában azért az győzi le, le fogja tudni győzni a vírust, de az, hogy ennek mi az időfaktora, még mindig nyílt kérdés. A gyereknek nagyon fontos, hogy ne érezze magát átverve, tehát érdemes felé is ezt interpretálni, hogy bizony, ebben van bizonytalanság. Nem könnyű az orvosok helyzete a társadalmi kommunikációban. Én gyerekorvosként most elmondok egy titkot: a mérnök édesapákkal az egyik legnehezebb a gyerekorvosnak beszélni, mert a mérnök édesapa sokszor statikusabb rendszerekben gondolkozik, ahol van egy ok, abból következik egy pontos okozat, és a kettő között a beavatkozás lemérhető. Mi, orvosok egy nagyon bonyolult rendszerben rengeteg valószínűséggel dolgozunk, és rengeteg tapasztalati tényből próbálunk elég biztos állításokat mondani, de az orvostudomány a természetéből adódóan teljesen biztosat sosem mondhatunk.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018