Magyarországon nagyon kedvezőek a geotermikus adottságaink, egyelőre az elérhető készlet csekély százalékát hasznosítjuk csak – mondta el Magyar László, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet megújulóenergia-szakértője az InfoRádióban.

A kedvező geotermikus adottságok a Kárpát-medence földtani hátterére vezethetőek vissza. Globális átlagban az a jellemző, hogy a földkéregben egy kilométert lefelé haladva átlagosan 30 fokot nő a közeg hőmérséklete – mondta el Magyar László.

Ezzel szemben Magyarországon ez az érték a 30 helyett akár az 50-70 fok/kilométert is elérheti

– hangsúlyozta a szakértő.

Hozzátette, ezt szokták nevezni geotermikus gradiensnek is, ez adja meg, mennyire nő a hőmérséklet a mélységgel. Mivel közelebb van a földköpeny, intenzívebb a hőtranszport a földfelszín felé. Így kisebb mélységbe kell lefúrni. Magyarországon a geotermikus energia hasznosítása már az előző században megkezdődött. Sok helyen működnek geotermikus alapon távfűtési rendszerek, és van olyan tanulmány, amely kifejezetten a villamosenergia-termelés lehetőségeit vizsgálja.

Egyelőre a teljes elérhető geotermikus potenciál nagyon csekély százalékát hasznosítjuk. A kiaknázásban segíteni tud a Jedlik Ányos Program, amely kifejezetten arra fókuszál, hogy Magyarország a jövőben nagyobb arányban hasznosítsa geotermikus potenciálját. Mint Magyar László elmondta, a Nemzeti Földhőhasznosítási Koncepcióban is az szerepel, hogy 2021-től 2030-ig több mint duplájára emeljék a hasznosított geotermikus energia mennyiségét.

A folyamat a jövőben lehetne gyorsabb is

– tette hozzá a szakértő.

A növekedési ütemet lehet és kell is fokozni, Magyarország és az egész Európai Unió szempontjából fontos az energiaátmenet az önellátás szempontjából is. A megújuló energiák ráadásul költséghatékonyabb alternatívát kínálnak a villamosenergia-termelésre is, mint a fosszilis, hagyományos energiahordozók. Ez így van a geotermia esetében is – magyarázta Magyar László.

Hozzátette, hogy az IRENA (International Renewable Energy Agency, nemzetközi megújulóenergia-ügynökség) legfrissebb adatai szerint, amelyek a 2024-es évet vizsgálták, a megújuló energiát használó projektek 91 százaléka olcsóbb volt, mint a fosszilis alternatíva.

Ez kifejezetten a szél- és napenergia esetében volt igaz, de a geotermikus projektek jelentős hányada is elérte már a 70 euró/MWh-s határt. Hazánkban az elmúlt években a napenergia futott fel elsősorban, a következő években a szélenergia követheti ezt az ívet remélhetőleg. Ez a két energiaforrás ugyanis ráadásul feleakkora költséggel termelhet számunkra villamos energiát, mint a geotermikus energia. A geotermikus energia pedig mindeközben jelentősen olcsóbb a fosszilis energiánál, és alkalmas a folyamatos áramtermelésre – mondta el Magyar László.

Hozzátette, a nap- és a szélenergia ugyan bár jóval olcsóbb, de csak időszakosan termel áramot. Jól kiegészítik egymást egy villamosenergia-rendszerben, mivel amikor nem süt a nap, tehát a felhős időszakokban, télen, illetve az éjszakai órákban, akkor többet fúj a szél. Mindemellett viszont elengedhetetlen egy olyan megújuló forrás is, amely állandó áramtermelésre képes. Az elmúlt 15 évben egyértelműen drágult a geotermikus energia, drágábbá váltak a fúrások. A villamosenergia-termeléshez ráadásul eleve mélyebb kutakat kell fúrni, nagyobb hőmérsékletet kell ugyanis elérni.

Ez a hőmérséklet viszont hazánkban már 1500-2000 méteres mélységben elérhető, amely kedvezőbb, mint az Európai Unió több országában. Ugyanakkor a geotermikus kutak, az áramtermelésre kialakított erőművek a drágább alternatívát jelentik, emiatt mindenképpen energiamixben kell gondolkodni. Céljuk az, hogy Magyarország jövőjének energiamixe megújuló energiákra épüljön – tette hozzá a megújulóenergia-szakértő.

Mint elmondta, a következő 5-10 évben viszont még nem várható olyan ütemű bővülés, mint amit a tanulmányok adatai mutatnak. A következő 10 évben a geotermikus energia hasznosítása a hőhasznosítás szempontjából lesz jelentősebb. A gázalapú távfűtési rendszereket érdemes átállítani geotermikus alapokra, emellett a sekély geotermia, tehát a 100-200 méteres mélységben lévő szint hőhasznosítása áll jelentős előrelépés előtt.