Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Man laying the laminate flooring in his new home alone.
Nyitókép: Daniel Balakov/Getty Images

Hat százalék tervez nagyobb lakásfelújítást idén

A megkérdezettek 6 százaléka biztosan, 18 százaléka valószínűleg nagyobb összeget kíván költeni lakóingatlanára a következő egy évben. Két-három éve hasonlóak ezek a számok – mondta Petz Rajmund, a GKI gazdaságkutató igazgatója a InfoRádióban

A magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41 százaléka épült 1970 előtt, 42 százaléka pedig 1970 és 2000 között, vagyis csak a lakások 17 százalékát adták át a XXI. században, az elmúlt huszonöt évben – írja a GKI elemzése. A régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztési igényt mutatnak. Becslések szerint a hazai lakásállomány, ami 4,5 millió lakóegységből áll, legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.

Egyértelműen a 2021-22-es években volt a legnagyobb a magyarok lakásfelújítási, korszerűsítési kedve, amikor az otthonfelújítási program keretében nagyon könnyen és viszonylag nem nagy önerővel lehetett lényeges korszerűsítést megvalósítani, és ezzel nagyon sokan éltek is – mondta Petz Rajmund, a GKI Gazdaságkutató igazgatója az InfoRádióban, hozzátéve: utána jött egy lefelé tartó tendencia, ezt egy kicsit megakasztotta a rezsicsökkentés szabályainak a változása, de azóta lényegében ugyanazok a számok jönnek negyedévről negyedévre. Az otthonfelújítási program lecsengése óta csak kisebb és célzottabb támogatások érhetők el, illetve az elmúlt 3-4 évben nagyon jelentősen megnőttek az építőanyagárak, illetve a kivitelezési költségek is – hangsúlyozta.

Az elmúlt 20-25 évben a lakások egyhatoda épült, így a magyar lakásállomány öthatoda nem tekinthető korszerűnek, különösen energetikai hatékonysági szempontból

– tette hozzá. A mostani támogatási projektek sokszor célzottabbak, mint a korábbiak, tehát kisebb településeken lehet csak felvenni, illetve vannak olyan konstrukciók, mint a CSOK vagy a babaváró hitel, amik nem alapvetően felújítási célokat szolgálnak, de felvehetők ilyen célra is. De ezek egy kicsit széttöredezettebbek, és valószínűleg a jelentős költségemelkedés miatt ezek a lakosság ingerküszöbének csak kis részénél éri el, tehát a lakosság nem érzi úgy, hogy ez a mostani időszak ez nagyon alkalmas lenne egy komolyabb felújítás elvégzésére – indokolta a kutató a kutatás számait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×