Új energiacímkézési szabályokat vezetett be a fogyasztóvédelmi hatóság. Az idei ellenőrzések során a hűtőszekrények egynegyede nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, de sok problémát találtak az online értékesítési rendszerekben is. A hagyományos üzletekben szinte minden termék rendelkezett energiacímkével, ezzel szemben a vizsgált online áruházakban a gépek 15 százalékánál hiányzott a jelölés.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke az InfoRádióban elmondta: az Európai Unió energiacímkézési rendszere 2021-től folyamatosan alakult át, és mostanra visszatért az A-tól G-ig terjedő energiaosztály-skálához, amely az indoklás szerint a fogyasztók tájékozottabb döntéshozatalát, valamint a gyártók hatékonyabb termékfejlesztését segíti. A szabályozás a mosogatógépekre, a mosógépekre, a mosó-szárítógépekre, a hűtőkre, a fényforrásokra és a televíziókra, monitorokra terjed ki. A változtatásra azért volt szükség, mert elterjedtek a fogyasztókat megtévesztő energiacímkézési besorolások,
sok esetben nem lehetett tudni, melyik termék energiahatékony és melyik nem az.
Az A-tól G-ig terjedő energiaosztály-skála 2025. július elseje óta már a háztartási szárítógépekre is érvényes. Kizárólag energiahatékony és megfelelő hőszivattyús szárítógép hozható forgalomba. A két legfőbb cél az uniós elveknek megfelelő egységes szabályozás és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása.
Eitmann Norbert az említett ellenőrzésekkel kapcsolatban azt mondta, az NKFH szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok tavasszal a hűtőket, a fagyasztókat és a bortárolókat vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy az üzletekben, áruházakban megfelelően járnak-e el az energiacímkézési jelöléseknél, átadják-e a termékismertető adatlapot, továbbá ellenőrizték a vizuális hirdetések és műszaki promóciós anyagok megjelenését, közzétételét. Utóbbiaknál azt nézték meg, vannak-e megtévesztő reklámok, illetve követik-e az előírásokat.
A kormányhivatalok összesen 172 ellenőrzést végeztek, 2025 különböző fajtájú terméket vizsgáltak meg. Jogszabálysértést 56 esetben állapítottak meg, ami az összes ellenőrzés egyharmadát tette ki. A webáruházakban 63 százalékos volt a kifogásolási arány, míg a hagyományos boltokban jóval kedvezőbb tapasztalatokat szerzett a hatóság.
A termékismertető adatlapok az online platformokon az esetek 41 százalékában nem voltak elérhetők. Eitmann Norbert úgy fogalmazott, a webáruházakban ezen a területen „sokkal rosszabb a helyzet”, mint a hagyományos boltokban. Az NKFH megállapította: a hűtők egynegyedénél merült fel valamilyen jogszabálysértés. Egyes esetekben nem jelenítették meg az energiacímkét, máshol nem adták át termékismertető adatlapot vagy nem történt megfelelő tájékoztatás.
Az NKFH sajtófőnöke külön felhívta a figyelmet a fogyasztói tudatosságra. Főleg abban az esetben érdemes jól átgondolni, honnan vásárolunk, ha több tízezer vagy akár százezer forint értékben veszünk műszaki terméket, háztartási berendezést. Azt tanácsolja,
mindig hasonlítsuk össze a különböző webáruházak kínálatát, olvassuk el a termékeket értékelő kommenteket, mert sok hiányosságot, problémát feltárnak.
Eitmann Norbert elmondta: olyan helyről semmiképpen ne rendeljünk terméket, ahol nem találunk termékismertetőt vagy nem jelzik, hol található a cég székhelye, nem közölnek egyéb fontos elérhetőségeket.
Online vásárlás esetén 14 napon belül indokolás nélkül elállhatunk a megrendeléstől, és ez minden termékre igaz. Ha pedig az áru megérkezése, átvétele után bármilyen panaszunk van, mert például hibás a termék, élhetünk fogyasztói jogainkkal, és békéltető testülethez vagy a fogyasztóvédelmi hatósághoz is fordulhatunk jogaink érvényesítése érdekében.
Az NKFH felhívta a forgalmazók figyelmét, hogy az energiacímkézési és termékinformációs kötelezettségek nemcsak a bolti forgalmazásra, hanem az online kereskedelemre, valamint minden reklámfelületre kiterjednek. A jogsértések megelőzése érdekében a hatóság folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci szereplők tevékenységét, és minden szükséges intézkedést megtesz a jogszabályok betartatása érdekében.
