Szakaszosan vannak leépítések a cégeknél, tömeges elbocsátásról viszont nem tudunk – mondta a Portfolio megkeresésére Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke. Hozzátette, hogy ez a kevesebb megrendelés miatt alakult így.
A határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg, illetve a nyugdíjasokat egy-egy vállalatnál nem foglalkoztatják vissza – fogalmazott. Ez pedig a nehezebb gazdasági helyzettel függ össze.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke azt mondta, hogy az ukrajnai háború nem ért véget, nem tudni, hogy meddig tart. A vámháború erre rátett egy lapáttal az első negyedévben, ennek sem látszik a vége. Olyan bizonytalan időszakban vagyunk, hogy ezt a magyar gazdaság egyértelműen megsínyli. Harmadik tényezőként pedig az autóipar és akkumulátorgyártás is gyengélkedik.
Önmagában a vártnál rosszabb GDP-adat nem okoz leépítési hullámot, de az biztos, hogy nem javítja az amúgy sem túl rózsás vállalkozói hangulatot – hangsúlyozta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
A tartalékkal rendelkező kis- és középvállalkozások aránya rekordalacsony szintre esett, a saját üzletmenettel kapcsolatos kockázatok esetében pedig a veszteséges működést említették felmérésünkben a leggyakrabban a cégvezetők – tette hozzá.
Mindez tehát azt jelenti, hogy egyre kevesebben és egyre kevésbé képesek továbbra is kitartani, várni a fordulatot és finanszírozni a veszteségeket – emelte ki Perlusz László.
A működő társas vállalkozások száma több mint 2 és fél éve folyamatosan csökken és ennek a trendnek valószínűleg nem használ az első negyedév általános gazdasági lassulása.
A kormányzattal közösen figyeljük a munkaerőpiacot és szükség esetén kezdeményezni fogjuk a COVID válságban bizonyított munkahelymegtartást támogató eszközrendszer „élesítését” és más, a kkv-k túléléséhez szükséges beavatkozásokat, akár szelektíven is – érzékeltette a helyzet komolyságát Perlusz László.
A tavalyi VKF-megállapodás még 3% feletti GDP-növekedéssel és alacsony inflációval számolt. Ehhez képest a GDP-növekedés már biztos, hogy sokkal alacsonyabb lesz, a kormány 2,5%-os terve sem lesz tartható az elemzők szerint. Sokkal inkább 1%-hoz lehet közel az idei növekedés.
A szakértők szerint kétséges, hogy a kedvezőtlen gazdasági adatok közepette lehet-e 13%-kal növelni a minimálbért 2026-ban, ahogy az a VKF-megállapodásban szerepel.
A megállapodás szerint a kormány, támogatva a megállapodás végrehajtását, vizsgálja a munkaerőköltségek csökkentésének lehetőségét a vállalkozások bérköltség növekedésének enyhítésére.
Nem úgy tűnik, hogy az infláció emelkedése és a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés hatása kioltanák egymást
– mondta a Portfolio-nak Mészáros Melinda. Szerinte október elején lehet reális, hogy a munkáltatókkal újra tárgyalóasztalhoz üljenek. Emlékeztetett arra is, hogy egyébként is csak a minimálbéremelésről kötöttünk 3 éves megállapodást, a jövő évi garantált bérminimumról mindenképpen meg kell egyezzünk.
Rolek Ferenc úgy látja, hogy a rendkívül bizonytalan helyzet miatt nagyon izgalmasak lesznek az októberi bértárgyalások.
Bár bíznak abban, hogy a második félév jobban alakul majd a magyar gazdaság számára is, de az első negyedév negatív meglepetése, az éves szintű stagnálás, és a negyedéves szintű gazdasági visszaesés nem sok jót jelez a következő időszakra – fogalmazott Rolek Ferenc.
A gazdasági helyzetet és a kilátásokat a munkaadókhoz hasonlóan a munkavállalói szakszervezetek is kedvezőtlennek látják.
Azt gondoljuk, hogy a vállalatok, vállalkozások egyelőre kivárnak. Ha ez a trend hosszabb távon is fennmarad, az sajnos elkerülhetetlenül leépítésekkel fog járni – mondta el Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette, Magyarország fő exportpiacait jelentő országok gazdaságai növekedtek az elmúlt negyedévben és a hazai fogyasztás vonatkozásában is pozitívak a várakozások.
