2,7 és 4,9 százalék közöttire teszik elemzők idén az ukrán gazdasági termelés növekedését. Mint Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta, a háború előtti időszakhoz képest az ukrán gazdaság az elmúlt években folyamatosan mélyponton teljesített, érthető okokból.

"Az eddigi adatok alapján, amelyek a 2024 negyedik negyedévi makrogazdasági adatokat még nem tartalmazzák, úgy tűnik, hogy a tavalyi év során is nagyjából ugyanazt a szintet tudta elérni, tehát nagyobb növekedést nem tudott produkálni az ukrán gazdaság, mint 2023-ban" – szögezte le.

Ennek hátterében szerinte elsősorban a háború és az amiatti közvetlen hatások állnak, tehát a lerombolt építmények, a megrongálódott infrastruktúra, amely már nemcsak a közutakra, hanem az energiaellátásra is kifejezetten vonatkozik, emellett pedig a magas arányú elvándorlás is megmutatkozik most már a jelentős munkaerőhiányban.

Ahhoz pedig, hogy az ország gazdasági szempontból jobban teljesíthessen, természetesen szükséges lenne az ipari termelés helyreállítása, illetve folyamatos biztosítása. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű energiával való ellátottság, ami azonban a rongálások miatt jelenleg nem teljes és nem lehetséges. Szintén fontos szerinte az is, hogy a nyersanyag-logisztika, a kereskedelem számára az úthálózat, az infrastruktúra használható legyen, viszont az ország jelentős részében mindez sérült, az ország nyersanyagellátása is ki van téve azoknak a helyzeteknek, amelyek a háború következtében kialakultak.

"Az Ukrajnának nyújtott segélyek, támogatások és különböző pénzügyi juttatások kifejezetten jelentősek lesznek annak érdekében, hogy a gazdaság tudjon termelni, és valamilyen teljesítményt fel tudjon mutatni. Ezek a támogatások és segélyek egyre inkább fontosak" – húzta alá Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Az előrejelzések – mint rámutatott – nagyon hasonló összegben határozzák meg a lehetséges további segélyek összmértékét 2025-re, mint ahogy a tavalyi évre tették,

átlagosan 34,8 milliárd dollárra becsülik a külföldről folyósítandó segélyek összegét, amelyek idén érkezhetnek Ukrajnába.

"Az előrejelzések érvényesülése nagyban függ attól is, hogy a folyósított összegek mennyire tudnak megfelelő alapot biztosítani majd a gazdasági nehézségek megoldásához, illetve attól is, hogy a külkereskedelemben a szárazföldi és a tengeri exportfolyosók az idei év végéig mennyire tudnak majd megfelelően működni" – mondta az elemző, viszont arra figyelmeztetett, hogy egy nagyobb támadásnál a korábbi áruszállítási útvonalak átrendeződhetnek, és így megváltozhat a gazdaság belső dinamikája is. "Tehát nemcsak a segélyek, hanem a felhasználási módjuk is nagyban függ majd attól, hogy mekkora összegeket kapnak az ott élők" – tette hozzá.

Szigethy-Ambrus Nikoletta az elvándorlásra külön kitért, és jelezte, hogy az elmúlt három évben nagyon sok aktív korú ukrán állampolgár hagyta el az országot, a munkaerőhiány erősödése pedig a gazdaságban egyre nagyobb problémát jelent. A migráció pedig folyamatos, mert ahogy a támadások erősödnek vagy nagyobb területeket érintenek, a lakosság jelentős része dönt úgy, hogy elhagyja az országot, és erre nincs hatással közvetlenül az, hogy sokan visszatelepülnek, mert a munkavállalás szempontjából nagymértékben meghatározó az is, hogy hol tudnak munkát vállalni.

A felerősödő munkaerőhiány jellemző a teljes ukrán gazdaságra, és

az elvándorlók gyakran nemcsak a háború közvetlen, hanem annak közvetett hatásai miatt is úgy döntenek, hogy elhagyják az országot.

"A folyamatos energiahiány, a gazdasági nehézségek, a növekedő infláció mind-mind hozzátesznek ahhoz, hogy az aktív korú lakosság jelentős része kilépjen az országból, és máshol keressen boldogulást" – tette hozzá. Szigethy-Ambrus Nikoletta.