A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a kkv-k hajlandósága külső források igénybevételére Magyarországon elmarad az unió több országáétól. Példaként említette, hogy a kkv-hitelek GDP-hez viszonyított aránya 10-15 százalék, míg a Magyarországhoz hasonló méretű és fejlettségű európai országokban 20-25 százalék. Cél a magyar arány 20 százalékra emelése.

Nagy Márton kiemelte, fontos feladat a vállalkozások pénzügyi kompetenciájának, tudatosságának fejlesztése során a figyelmet a hitel, tőke, garanciatermékek irányába terelni, szélesebb körben bemutatni a piaci finanszírozásban rejlő lehetőséget.

A nemzetgazdasági miniszter jelezte, a kkv-szektor erősítését célzó Demján Sándor Program fontos pontja egy tőkeprogram indítása, amelyre mintegy 100 milliárd forintot szánnak. Ezzel a vállalkozások tőkehelyzetét szeretnék erősíteni, a megvalósításba bevonják az Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát és a Kavoszt. A bankokkal közösen juttatják el a termékeket a vállalkozásokhoz, ahogyan azt a kkv-szektor finanszírozásában jelentős szerepet betöltő Széchenyi Kártya Program is teszi.

Nagy Márton bejelentette, hogy a minisztérium tulajdontulajdonosi joggyakorlása alatt működő állami cégek – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az MGFÜ Közhasznú Nonproit Zrt. a Start Garancia Zrt., az Eximbank Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. –

1 milliárd forint adományt nyújtanak a Kavosz Vállalkozásfejlesztési és Pénzügyi Szemléletformálási Alapítványnak.

Ennek célja a kkv-szektor pénzügyi kultúrájának megerősítése, finanszírozási lehetőségeinek megismertetése, az új gazdaságpolitikai akcióterv sikeres végrehajtása.

Az NGM közreműködésével az alapítvány és a támogatók 3 évre szóló együttműködést kötnek. Az alapítványtól azt várják, hogy rákapcsolódjon az új gazdaságpolitikai célokra, a kkv-szektor fejlődését ténylegesen hozzásegítse egy méretugráshoz – mondta Nagy Márton.

A nemzetgazdaság miniszter szólt arról is, hogy a megváltozott környezetre a kormány új gazdaságpolitikával válaszol, amelynek a lényege a gazdasági semlegesség, az erre épülő 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés elérése. Ennek érdekében 3 alcélból álló intézkedési tervet hoztak létre. Ezek a lakhatási válság kezelése, a jövedelmek vásárlóerejének növelése és a kkv-k méretének megduplázása.

Kitért a kkv-k fejlesztésére induló Demján Sándor Programra. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a mikrovállalatból kicsi, a kicsiből közepes vállalat legyen, a belföldre termelőket pedig segítik az exportpiacra lépésben.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, a Kavosz Zrt. igazgatóságának elnöke hangsúlyozta, a Széchenyi Kártya Program bizonyított a válság idején, jelentős eredményeket tudott felmutatni. A program révén 4400 milliárd forint jutott el a kkv-szektorhoz.

A több mint 2 évtizedes stabil működéssel eljutottak odáig, hogy a Kavosz Alapítvány a kkv-szektor pénzügy ismereteinek fejlesztésében, a vállalkozói tudás bővítésében is szerepet játszik majd – tette hozzá az MKIK elnöke.

Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója, a Kavosz Alapítvány koratórium elnöke bejelentette, hogy a Széchenyi Kártya minden beruházási típusú hitelénél – például a beruházási hitel, az agrár-beruházási hitel, a lízing és mikrohitel – október 31-étől 5 százalékról 3,5 százalékra csökken a nettó fizetendő fix kamat mértéke a teljes futamidő alatt, illetve a változó garanciadíj egységesen nulla százalék lesz.

Újságírói kérdésre válaszolva Nagy Márton úgy vélekedett, hogy a tervezett béremelés alapját a gazdasági növekedés lehetőségéből kell kitermelni.