Múlt héten Varga Mihály az InfoRádió Aréna című műsorában jelezte: idén 3,7 százalékkal számolnak az átlagos pénzromlás tekintetében, míg jövőre 3,2 százalékkal. A pénzügyminiszter szerint ezekhez az inflációs számokhoz már egy jóval moderáltabb kamatpálya tartozhat.

Szerdán arról írt a Facebook-oldalán, hogy a költségvetési munkacsoport egyeztetett a jövő évi nyugdíjakról, januárban nyugdíjemelés lesz, februárban pedig ismét jön a 13. havi nyugdíj. A tavalyi, 18,5 százalékos és az idei, 6 százalékos nyugdíjemelés után a 2025-ös költségvetés is biztosítja a szükséges forrásokat. Az emelés mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat. Jövő februárban már ötödik alkalommal fizet az állam 13. havi nyugdíjat.

A számokkal kapcsolatban a Portfolio azt írta, 2024 januárjában az öregségi nyugdíj átlaga 231 ezer forint volt. Ha jövőre ez 3,2 százalékkal emelkedik, akkor

havonta az átlagnyugdíj szintjén az érintettek 7400 forintnyi plusz jövedelemben részesülnek, és ezzel az átlagnyugdíj összege 2025-ben 238 400 forint körül lehet.

Ez az egész 2025-ös évre vetítve 89 ezer forintnyi plusz nyugdíj juttatást jelent az átlagnyugdíj esetében.

A költségvetés idén 6010 milliárd forintnyi nyugellátás kifizetését tervezi, ha ez jövőre 3,2 százalékkal emelkedik, akkor 190 milliárd forintnyi plusz kiadása keletkezik a büdzsének. A gazdasági lap emlékeztet, hogy a kormány tavasszal azzal számolt, hogy jövőre 7,6 százalék lesz a dolgozók jövedelmének emelkedése, ami azt is jelenti, hogy a nyugdíjak leszakadása a fizetésektől 2025-ben tovább folytatódik.

Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru alapítója nemrégiben a téma kapcsán készített részletes elemzést. Ebben kiemelte, hogy a nyugdíjemelés nem garantálja a nyugdíjasok vásárlóerejének (a nyugdíj reálértékének) a tényleges megőrzését. Szerinte a nyugdíjasok relatív elszegényedése minden olyan évben elkerülhetetlen, amikor az országos nettó átlagkereset növekedése nagyobb, mint az inflációé.