Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 25. vasárnap Bianka, Blanka
Izraeli katonai buldózer a ciszjordániai Túl-Karmban 2025. január 28-án, az izraeli erõk Ciszjordániában végzett terrorellenes mûveletei idején. A Túl-Karm városában és a mellette levõ menekülttáborban január 27-én kezdõdött katonai mûveletekben a palesztin egészségügyi minisztérium szerint eddig két palesztin életét vesztette, tucatnyian megsebesültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Hiába fellebbeztek, jöttek a buldózerek és mindent letaroltak

Izraeli buldózerek a hét eleje óta leromboltak mintegy 50 palesztin üzlethelyiséget a Jeruzsálemtől délkeletre fekvő el-Aizarija város mellett – jelentette be kedden az új zsidó telepek létrehozása ellen küzdő Békét most! civil szervezet igazgatója.

Hagit Ofran közlése szerint „Izrael a lebontott üzletek helyén tervezi megépíteni azt az utat, amelyre a teljes palesztin forgalmat ráterelné azért, hogy így tilthassa ki a palesztinokat a közeli izraeli telepeket kiszolgáló új, E1-es autópályáról”.

A keddi elbontások előtt kevesebb mint egy héttel néhány tulajdonos felszólítást kapott arra, hogy ürítse ki üzlethelyiségét, mert az engedély nélkül épült. Az érintett boltosok ügyvédei még az izraeli legfelsőbb bíróságon is fellebbeztek az intézkedés ellen, de a bontások ennek ellenére folytatódtak.

A palesztin hatóság tisztségviselői szerint az üzletek lerombolása annak a „Ciszjordánia E1” néven ismert stratégiai tervnek a része, amelyet Izrael azzal a szándékkal fejleszt, hogy a közlekedés átalakításával, valamint egy alagút és egy elkerülő út megépítésével leterelje a palesztinokat a közeli zsidó telepeket Jeruzsálemmel összekötő fő izraeli autópályáról, így elvágva őket Ciszjordánia nagy részétől. Véleményük szerint a projekt ezzel külön úthálózatot hozna létre az izraeliek és a palesztinok számára, aminek egyik célja, hogy ezzel is akadályozza egy palesztin állam létrehozását.

Izrael szerint az új útrendszer célja a torlódások megoldása és a környékbeli palesztin városok életminőségének javítása lenne.

Az izraeli hadsereg palesztin polgári ügyek koordinálásával foglalkozó részlege, a COGAT szerint a most elbontott épületeket, köztük az autómosókat és zöldséges standokat illegálisan építették, és részben elzárták velük a városba vezető járdákat és utakat. Ezért a tulajdonosokat évek óta figyelmeztették a bontások végrehajtására, hogy az épületek ne akadályozzák a palesztin városokat összekötő út építését.

A palesztinok viszont azzal érvelnek, hogy szinte lehetetlen a megfelelő építési engedélyek beszerzése az izraeli hatóságoktól, miközben az új izraeli települések létrehozása gyors ütemben folytatódik.

Daud al-Dzsahalin, a helyi önkormányzat egyik vezetője közölte, hogy több mint 200 ott élő család megélhetése került veszélybe.

Hagit Ofran elmondta, hogy a projekt megvalósítása a környéken élő több ezer beduin arab kitelepítéséhez vezetne.

Az E1 autópálya-projekt létjogosultsága az izraeli közéletben is vitatott: a főút Jeruzsálem külvárosától indulva csaknem teljesen átszelné Ciszjordániát, így elszigetelné egymástól Ramalláh és Betlehem városait, továbbá a palesztinok észak-déli irányú közlekedését is akadályozná.

(Nyitóképünk illusztráció: Izraeli katonai buldózer a ciszjordániai Túl-Karmban 2025. január 28-án, az izraeli erők Ciszjordániában végzett terrorellenes műveletei idején.)

Címlapról ajánljuk
Jön egy új Jalta a III. világháború elkerüléséért? – Szakértői magyarázat

Jön egy új Jalta a III. világháború elkerüléséért? – Szakértői magyarázat

Vlagyimir Putyin orosz elnök felvetette annak lehetőségét, hogy közös találkozót rendezzenek az amerikai és a kínai elnökkel, Donald Trump már nyitottságát is kifejezte az ötlet iránt – derül ki a The Wall Street Journal véleménycikkéből. Az amerikai lapok a lehetséges találkozót az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlítják, azonban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő szerint eltérő a geopolitikai helyzet, mivel most egy nagyobb háború elkerülése érdekében tárgyalnának egymással a nagyhatalmak.

Rekordérdeklődés a szerb választásokon

A választásra jogosultak 19,72 százaléka adta le a szavazatát vasárnap délelőtt tíz óráig Szerbiában a Köztársasági Választási Bizottság hivatalos adatai szerint. A legutóbbi, 2023. december 17-i parlamenti választáson ugyanebben az időpontban 9,94 százalékos volt a részvétel. Az előrehozott parlamenti választáson már kora reggel hosszú sorok alakultak ki több szavazóhelyiségnél, valamint a Koszovóból Szerbiába vezető határátkelőkön.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×