Az ukrán hozzáállás alapvetően bizakodó volt a választások kapcsán, vagyis ha egy új kormány kerül Magyarország élére, akkor lehetőség nyílhat a normalizációra – nyilatkozta az InfoRádióban Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

„Ukrajna szempontjából az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az európai álláspont, ami Ukrajna támogatására vonatkozik, legyen egységes. Eddig Magyarország ebben külön utas politikát folytatott, ennek a felülírására számítanak ukrán részről, és nyilván az egyik legfontosabb kérdés továbbra is a magyar közösségnek a helyzete, itt vannak kérdések, amelyek a nyelvjogokra vonatkoznak, mások az oktatásra” – mondta.

Kijev rendelkezik egy javaslatcsomaggal, és kész megvitatni a tartalmát Budapesttel a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében; ezt az ukrán külügyminiszter közölte hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása előtt.

Andrij Szibiha azt mondta: készek megvitatni javaslataikat a magyar partnereikkel, hogy levegyék napirendről azt a kérdést, amely rontotta és mérgezte a kétoldalú kapcsolatokat.

Az ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott: a történelmi jelentőségű magyarországi választás után úgy látják, új lendületet kap a folyamat, amely Ukrajna teljes jogú EU-tagságához vezet.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kitért a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök tervezett találkozójára is; Magyar Péter már az áprilisi választás után jelezte, hogy Kárpátalján találkozna Volodimir Zelenszkijjel.

„Továbbra is az az álláspont, hogy nyitottak egy találkozóra és készek is találkozni. Zelenszkij részéről is elhangzott, hogy ő kész fogadni Magyar Pétert, hogy át tudják beszélni a két ország viszonyát” – mutatott rá a kutató.

Seremet Sándor emlékeztetett arra, hogy a két ország között továbbra is érvényben van az 1993-ban aláírt, jó szomszédságról és barátságról szóló alapegyezmény, amely lefekteti a két ország bilaterális viszonyának alapjait.

„Úgy gondolom, hogy ez egy igen jól összefoglalt és sokáig jól működött dokumentum, alap volt. Ehhez lenne jó visszatérni” – fejtegette.

A kutató szerint elsősorban a kárpátaljai magyar közösség érdeke az, hogy a két ország viszonya rendeződjön.

Ukrajnában 2001 óta nem volt népszámlálás, akkor 150 ezerre becsülték a magyarok lélekszámát. A háború előtt 100 és 120 ezer közé tették, azóta pedig 100 ezer alá, akár 70-80 ezerre is eshetett a magyarok száma.

Mindeközben a fronthoz közelebb eső ukrán megyékből alsó hangon 400 ezren érkeztek Kárpátaljára.

A cikk Tatár Tímea összeállítása alapján készült.