Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.56
bux:
122139.35
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Meglepően jó helyen áll Magyarország az uniós pénzek lehívásában

Az Eurostat adatai szerint Magyarország a jelenlegi uniós ciklus alapján a tagállamok felső harmadába tartozik a források lehívását tekintve, annak ellenére, hogy továbbra is érvényben vannak az 55 százalékos jogállamisági felfüggesztések.

Az 55 százalékos blokkolások ellenére is, Magyarország már 1,6 milliárd euróhoz jutott uniós forrásokból - mondta az Economx portálnak Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény, vázolta.

Mint a portál írja, az előző, 2014-2020 közötti uniós ciklusban Magyarország a második helyen végzett a források lehívásának eredményességét tekintve. A 98 százalékos magyar arányt csak Csehország teljesítette túl, 98,2 százalékos szinttel.

A jelenlegi költségvetési időszakot vizsgálva (2021-2027) hazánk a 7,4 százalékkal Csehország (8 százalék) után a második a V4-es országok között, és például mögöttünk van Lengyelország (4,6 százalék) is.

Ugyanakkor a források nem egyenlő módon hasznosulnak hazánkban, olyannyira, hogy Navracsics Tibor meglátása szerint hazánkban regionális dráma zajlik. Az elérhető 2022-es adatok szerint két olyan régió is van hazánkban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), amelyekben a fejlettségi szint egy főre jutó GDP-átlaga nem haladja meg az uniós átlag felét. A Dél-Dunántúl 52 százalékos, valamint a Dél-Alföld 55 százalékos adata is alaposan elmarad ettől.

Nyugat-Dunántúl helyzete más szempontból, de legalább ilyen aggasztó. Amíg 2004-ben a fejlettségi szint 66 százalékon állt, ami 2017-ben elérte a 71 százalékot, azóta csökkenés tapasztalható (2020: 70 százalék, 2021: 67 százalék, 2022: 68 százalék).

Mint Navracsics Tibor hangsúlyozta, egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent.

Ezzel szemben viszont Budapest az uniós fejlettségi átlagszint felett teljesít, 158 százalékon pörög, de a területfejlesztési miniszter szerint ez nem pusztán magyar sajátosság, a régiónk minden államában elsősorban a fővárosok és a vonzáskörzetük fejlődik.

Navracsics Tibor közölte: a magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×