Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Meglepően jó helyen áll Magyarország az uniós pénzek lehívásában

Az Eurostat adatai szerint Magyarország a jelenlegi uniós ciklus alapján a tagállamok felső harmadába tartozik a források lehívását tekintve, annak ellenére, hogy továbbra is érvényben vannak az 55 százalékos jogállamisági felfüggesztések.

Az 55 százalékos blokkolások ellenére is, Magyarország már 1,6 milliárd euróhoz jutott uniós forrásokból - mondta az Economx portálnak Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény, vázolta.

Mint a portál írja, az előző, 2014-2020 közötti uniós ciklusban Magyarország a második helyen végzett a források lehívásának eredményességét tekintve. A 98 százalékos magyar arányt csak Csehország teljesítette túl, 98,2 százalékos szinttel.

A jelenlegi költségvetési időszakot vizsgálva (2021-2027) hazánk a 7,4 százalékkal Csehország (8 százalék) után a második a V4-es országok között, és például mögöttünk van Lengyelország (4,6 százalék) is.

Ugyanakkor a források nem egyenlő módon hasznosulnak hazánkban, olyannyira, hogy Navracsics Tibor meglátása szerint hazánkban regionális dráma zajlik. Az elérhető 2022-es adatok szerint két olyan régió is van hazánkban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), amelyekben a fejlettségi szint egy főre jutó GDP-átlaga nem haladja meg az uniós átlag felét. A Dél-Dunántúl 52 százalékos, valamint a Dél-Alföld 55 százalékos adata is alaposan elmarad ettől.

Nyugat-Dunántúl helyzete más szempontból, de legalább ilyen aggasztó. Amíg 2004-ben a fejlettségi szint 66 százalékon állt, ami 2017-ben elérte a 71 százalékot, azóta csökkenés tapasztalható (2020: 70 százalék, 2021: 67 százalék, 2022: 68 százalék).

Mint Navracsics Tibor hangsúlyozta, egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent.

Ezzel szemben viszont Budapest az uniós fejlettségi átlagszint felett teljesít, 158 százalékon pörög, de a területfejlesztési miniszter szerint ez nem pusztán magyar sajátosság, a régiónk minden államában elsősorban a fővárosok és a vonzáskörzetük fejlődik.

Navracsics Tibor közölte: a magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×