Infostart.hu
eur:
384.72
usd:
327.88
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: Getty Images

A legtöbb bank nem fizet kamatot a betéteire, amelyik mégis, ott akár 6-7 százalék is lehet

Jelenleg az egy évre lekötött betétekkel 3,25 és 6,75 százalék közötti kamatot lehet elérni, ám ez is csak hat szolgáltatónál lehetséges, a legtöbb hazai bank ugyanis lényegében nem fizet kamatot a betétek után – derül ki a money.hu gyűjtéséből.

A lekötött betétek lényege, hogy 3-6 hónapra vagy akár 1-5 évre lekötjük a pénzt, és ha a lekötés időtartama alatt nem nyúlunk hozzá, akkor a bank ezért kamatot fizet. A betét futamidő alatti feltörése esetén viszont általában nem jár kamat, így jól meg kell fontolni, hogy mennyi időre mellőzhető az adott összeg. Praktikus megoldás lehet az is, ha a pénzt nem egyben, hanem több részletben kötjük le, így nem kell a teljes összeget kivenni, ha csak egy részére van szükségünk. A kamatszint változhat a futamidő alatt, amit általában a mindenkori jegybanki alapkamathoz kötnek.

Az elmúlt évek magas kamatai ellenére a legtöbb bank csak 0,1 százalék kamatot fizet a lekötött betéteire, ám akad néhány hitelintézet, ahol értelmezhető hozamot lehet elérni bankbetétekkel is – derül ki a money.hu szakértőjének cikkéből. Például a Gránit Bank a 6 és 12 hónapos betétjére 5,5 százalék kamatot ad. A 3 hónapos betétjük ennél is magasabb, 5,75 százalékos kamatot fizet. Ez azonban azt is jelenti, hogy a feltüntetett éves kamatnak az időarányos részét, azaz a negyedét fizetik csak ki, miután a futamidő negyedévre szól.

A Cetelem 8 hónap lekötés után fizeti a náluk elérhető legmagasabb, 7,34 százalékos kamatot, ami egy évnél 6,75 százalékra, 2 évnél 5,83 százalékra csökken. A Lightyear nevű észt befektetési platformnál az idei évtől kezdve tartós befektetési számlát, azaz TBSZ-t is lehet nyitni Magyarországon, amelyen aztán betétet lehet lekötni. A Lightyear 5,6 százalék kamatot fizet a 3, 6 és 12 hónapos lekötésért.

A MagNet Bank 3 és 6 hónapos távon adja a legmagasabb kamatot: 5,76, illetve 5 százalék kamatot fizetnek. Az egyéves lekötésért 4,71 százalék jár. Ugyanezen az időtávon a KDB Bank 3,5 százalékot, a Polgári Bank 3,25 százalékot kínál. A többi magyar banknál ennél csak alacsonyabb kamat érhető el.

2023 júliusa óta a kamatnyereség után nemcsak 15 százalékos szja-t, de 13 százalékos szochót is fizetni kell, ami összesen 28 százalékos adóterhet jelent. Ezt a bank automatikusan levonja, a megtakarító számára plusz teendővel nem jár. A TBSZ-re lekötött betéteknél nem kell szochót fizetni, ám 5 évnél előbbi pénzkivonásnál az szja-fizetési kötelezettség ugyanúgy fennáll. Az adózás mellett célszerű figyelembe venni a számlavezetési díjat és az egyéb banki feltételeket.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×