eur:
409.32
usd:
374.42
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a vállalat új székháza, a Kopaszi-gát mellett épült Mol Campus megnyitóján Budapesten, 2022. december 8-án. A 143 méter magas, nettó 86 ezer négyzetméter alapterületű épületben 2500 ember fog dolgozni.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Hernádi Zsolt: Európa bajban, az Egyesült Államok és Oroszország a két nyertes

A Mol Csoport elnök-vezérigazgatója szerint az Európai Unió tagországaiban rendszeresek a piaci beavatkozások és a kontinensről folyamatos a kiáramlás az energia- és munkaerőintenzív iparágak részéről. Hozzátette: egyre inkább nő a szakadék az uniós államok és a világ versenyképesebb országai között

Hernádi Zsolt a Portfolio Budapest Economic Forum elnevezésű konferenciáján tartott előadást, melyet egy Muhammad Alitól idézett jelmondattal kezdett: „nem a hegy megmászása fáraszt ki, hanem a kavicsok a cipődben.”

A Mol Csoport elnök-vezérigazgatója a többi között azt mondta: kétpólusú világrend van kialakulóban, és „egy év alatt tovább szakadt a tábor, a konfliktusokat fegyveres összecsapások terhelik.” Úgy véli, Európa nem áll túlságosan jól az új világrend kialakulásában, ugyanis az Európai Unió tagországaiban rendszeresek a piaci beavatkozások. „Szinte egész Európában belenyúlnak a gazdaság üzleti működésébe – extraadókkal, ársapkákkal.

Olyan beruházásokat kell teljesíteniük a gazdasági szereplőknek, melyeket soha nem csinálnának meg üzleti alapon”

– tette hozzá.

Hernádi Zsolt szerint eddig is komoly versenyképességi problémákkal küzdött az Európai Unió, ami az elmúlt időszakban csak fokozódott. „Egyre inkább nő a szakadék Európa és a világ versenyképesebb országai között” – fogalmazott.

Mint mondta, korábban soha nem látott mozgás kezdődött el Európa felől azokba a régiókba, ahol teljesen más szabályozási kultúra érvényesül és eltérő versenyképességi kritériumokat határoztak meg a gazdaság irányítói. Figyelmeztetett, hogy

ez a folyamat már nemcsak versenyképességi, hanem szuverenitási kérdés is az Európai Unió szempontjából.

„Ha elkezd kimenni az Európai Unióból az energia- és munkaerőintenzív iparág, akkor nagyon könnyen úgy járhatunk, mint amikor a Covid elején döbbenten vettük észre, hogy Európában nem gyártunk már sehol C-vitamint vagy maszkot” – fejtegette.

A Mol Csoport elnök-vezérigazgatója szerint ma az energiapiaci átalakulásoknak két fő nyertese van: az Egyesült Államok és Oroszország. Kiemelte: az Európában tapasztalható versenyhátrány miatt sok fontos beruházás már áttelepült az Egyesült Államokba. „Mi marad ebben a helyzetben Európának?” – tette fel a kérdést.

Észak- és Kelet-Európa felzárkózóban van

Azon elmélkedett, hogy ha Kína gyártási, míg az Egyesült Államok innovációs központtá válik az egész világon, az európai cégek még inkább kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek és akkor Európa „megmarad egy múzeumnak.” Így folytatta: „nagyon szép tájaink vannak, sok turistát tudunk ellátni, de vajon elégséges ez?

Ipari termelés nélkül tudunk biztosítani tartós növekedést és tartós jólétet?”

Hernádi Zsolt véleménye szerint mindezekkel együtt pozitívum, hogy az elmúlt harminc évben Észak- és Kelet-Európa számottevően nem veszített a versenyképességéből és a növekedési képességéből. Kifejtette: ennek a régiónak a részesedése nem csökkent a világ GDP-jéből, sőt megkezdődött egy felzárkózási folyamat.

Álláspontja szerint mindez annak köszönhető, hogy a kelet-közép-európai régióban komoly befektetések történtek, főként az alacsony munkaerőköltségek miatt, ami egyharmada a nyugatinak.

„Éppen ezért javítani kell régiónk helyzetén, a korábban megkezdett iparosítási folyamatot nem szabad leállítani. Mindezt országonként differenciáltan kell kezelni, és nem az uniós szabályozási rendszeren keresztül” – fogalmazott Hernádi Zsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×