"Azt gondolom, hogy ez egy jó adat. Bár a Portfolio konszenzusával teljesen egybeesik, a részadatokat is megvizsgálva az a kép tárul elénk, hogy ez akár lehetett volna még alacsonyabb szám is. Ennek az oka pedig leginkább egy statisztikai hatás, mégpedig az, hogy a háztartási energiaáraknál azzal együtt is áremelkedést mutatott ki a KSH, hogy a rezsicsökkentési rendszerben nem történt változás" – mondta a júliusi inflációs adatról az InfoRádióban Weinhardt Attila, a Portfolio makrogazdasági elemzője.

A jelenséget az elemző azzal magyarázta, hogy a rezsirendszer első évében az utolsó hónap volt a július, és több tízezer család az átlagfogyasztás fölé ment a fogyasztásban.

Náluk az átalány számlázásban vaskos számla érkezhetett az utóbbi hónapok során, így az átlagos gázár és az átlagos áramár feljebb tolódott. Ez a folyamat emelte az inflációs rátát.

Ha viszont ettől a statisztikai rátától eltekintünk, a 17,6 százalékos éves inflációs adatnál is jobbat láthattunk volna.

A csökkenésben a legfontosabb szerepet a bázishatás játszotta, ami azt jelenti, hogy tavaly júliusban több mint 2 százalékos mértékű volt az infláció gyorsulása, ehhez a magasabb tavalyi szinthez viszonyították az árakat. "Ez lesz a következő hónapoknak is a fő hatása" – mondta az elemző, hozzátéve, hogy

a kormányzati lépéseknek is lehet valamennyi árfegyelmező hatása, amely testet ölthet az élelmiszerárak csökkenésében is.

A KSH havi szinten 0,9 százalékos élelmiszerár-csökkenést mutatott, ami "kedvező, örvendetes folyamat". Két év után először a júniusi adatokban láthattuk, hogy az élelmiszeráraknál havi alapon csökkenés volt, tehát úgy tűnik, ez a kedvező folyamat most folytatódik. Az is jó hír, hogy a tartós fogyasztási cikkeknél 0,5 százalékos csökkenés történt a KSH kimutatása szerint, illetve a ruházkodási cikkeknél 1,4 százalékos volt az áresés mértéke.

Voltak olyan tényezők, amik felfelé húzták havi alapon az árindexet: ilyen például a szolgáltatásoknál a 1,7 százalékos drágulás – itt a postai szolgáltatások árugrása volt lényeges, illetve

az üdülési szolgáltatásoknál a csaknem 10 százalékos havi drágulás.

Sokan tapasztalhatták, hogy az üzemanyagoknál júliusban elindult egy jelentős emelkedés, amely 1,1 százalékos mértékű volt a KSH kimutatása szerint. A háztartási energiánál pedig az említett statisztikai hatás miatt volt 1,1 százalékos az infláció mértéke, ezen belül a vezetékes gáznál 2,9 százalék.

Weinhardt Attila hangsúlyozta: ezeket a hatásokat összességében ellensúlyozták az egyéb tényezők, és így jött ki az, hogy egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek.

Az elemző szerint nagy bizonyossággal kijelenthető: év végére 10 százalék alá mérséklődik a magyar infláció éves alapon. Szerinte a keddi friss adat alapján az is inkább biztossá válik, hogy ez már az októberi, novemberi hónapban is megtörténhet, hiszen mivel havi szinten "csak" 0,3 százalékos az infláció mértéke, a trendeket előrevetítve ez nagyon kedvező fejlemény.

"Az éves alapú inflációs ráta következő hónapokban drasztikusan eshet,

tehát könnyen lehet, hogy majd erre felkapják a fejüket egyre többen, hogy milyen jelentős mértékű ez az esés" – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez döntő részben statisztikai bázishatással magyarázható.