Megjelent egy Magyar Közlöny vasárnap, amelyből kiderül: a kormány egyetért azzal, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelt biztosítson az Antenna Hungáriának a Vodafone Magyarországban történő részesedés vásárlására. A nyújtani kívánt legfeljebb 425 millió euró (nem egészen 170 milliárd forint) összegű befektetett pénzügyi eszközt finanszírozó hitelből eredő tőkekövetelés 80 százalékáig a magyar állam készfizető kezességet vállalt.

A hitelből a Vodafone Magyarország 51 százalékos tulajdonrészét veheti meg az Antenna Hungária, amiben a 4iG tavaly februárban szerzett többséget.

A 4iG augusztusban a Budapesti Értéktőzsdén jelentette be, hogy a magyar állammal közösen nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs

vállalata, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. százszázalékos részvénycsomagját. Amennyiben a tranzakció végbemegy, úgy a 4iG 51 százalékos, többségi tulajdonosa lehet a Vodafone Magyarországnak, míg az állam a 49 százalékos kisebb részt kapná a Corvinus Zrt.-n keresztül.

A tranzakció kapcsán közzétett cégérték (EV) 715 milliárd forint - amelyből a 4iG csoportra eső rész 364,65 milliárd.

A tranzakció mindenképpen gigantikus. Mint a Portfolio cikke emlékeztet: Jászai Gellért, a 4iG elnöke és többségi tulajdonosa nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a cégérték nem azonos a vételárral, amit a végleges megállapodásban, az átvilágítás során esetlegesen felmerülő tételek mellett a Vodafone adóságállományának törlesztése, tőkésítése is befolyásolhat majd.

A kormányhatározat megjelenése a vételár megállapításához nem túl sok kapaszkodót biztosít, hiszen szinte kizárt, hogy az előzetesen 715 milliárd forintra taksált vállalat 51 százalékos tulajdonrészének vételárát teljes egészében fedezné az MFB által biztosított hitelkeret. Jelen pillanatban pedig még azt sem lehet tudni, hogy a 4iG a tranzakcióhoz a teljes keretösszeget lehívja-e majd.

Az augusztusi bejelentést követően azt a 4iG elnöke is elismerte, hogy többféle konstrukció - hitel, kötvény- és részvénykibocsátás - is szóba jöhet a finanszírozás előteremtésében, amiben az amerikai befektetési bank, a J.P. Morgan a társaság tanácsadója és partnere. Jászai Gellért azt is hangsúlyozta, hogy kizárólag piaci finanszírozásban gondolkoznak. A társaság előzetes kommunikációja alapján mi arra tippelünk, hogy a 4iG valamilyen szindikált hitelkonstrukcióban juthat forráshoz, amelyben a 4iG valamilyen szindikált hitelkonstrukcióban juthat forráshoz, amelyben a Magyar Fejlesztési Bank lehet az egyik résztvevő.

Új információ a korábbi bejelentésekhez képest, hogy az MFB a Vodafone megvásárlásához szükséges forrást az Antenna Hungáriának biztosítja, így részben, vagy egészben a 4iG leányvállalata is szerepet kap majd a tranzakcióban, amiről eddig még nem esett szó.

A Portfolió cikke szerint a rendelkezésre álló információk alapján a felvásárlás finanszírozását a 4iG tehát piaci hitelből valósítja meg. Ugyanis bár a Magyar Fejlesztési Bank a magyar állam tulajdonában van, az MFB a kereskedelmi bankokhoz hasonlóan a piacról - és nem az államtól - vonja be azokat a forrásokat, melyet a hitelezési tevékenysége során kihelyez. Az MFB a forrásszerzési tevékenységét a belföldi és a külföldi pénz- és tőkepiacokon is a saját nevében, önállóan végzi, majd a bank ezeket a forrásokat használja fel a beruházások, vállalatok és vállalkozások, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások, vagy projektek finanszírozására.

A kezességvállalásért az államot kezességvállalási díj is megilleti, amelyet az „állami kezességgel biztosított tőkekövetelés 0,59%-ának megfelelő mértékben” ír elő a közlönyben megjelent kormányhatározat. Így bár a tranzakció teljes hitelstruktúráját nem ismerjük, önmagában az MFB vagy az állami kezességvállalás megjelenése a Vodafone felvásárlásban nem jelenti azt, hogy nem piaci hitelről lenne szó.

Az Európai Unió szigorúan szabályozza, milyen és mekkora támogatásokat adhat egy állam. A Vodafone tranzakcióban az állami kezességvállalás révén a kockázatvállalással járó felelősség megoszlik a finanszírozó bank és az állam között. Amennyiben a kezességvállalás mértéke és módja az uniós jognak megfelelően, a szabályok adta kereteken belül és piaci alapon történik, úgy az állami kezességvállalás ténye még önmagában nem jelenti azt, hogy tiltott finanszírozásról beszélhetnénk ebben az esetben. Az ügyletben a J.P. Morgan a finanszírozási tanácsadó, így - a Portfolió elemzője szerinte - vélhetően a bank jogi- és pénzpiaci szakértői is validálták ezt a megoldást.

A Vodafone Magyarországban vásárolt 49 százalékos részvénycsomaggal a magyar állam jelentős befektetőjévé válik a hazai távközlésnek. A szektor hatalmas tőkeigénye, a piaci fúziók, valamint a távközlési infrastruktúra közmű jellege miatt az állami szerepvállalás, a magán és állami tőke együttműködése külföldön is gyakori - emeli ki a Portfolió írása.