Schmidt Jenő szerint talán a rezsicsökkentés legmostohább gyermeke a vízközmű lett, mivel tíz éve befagyasztott árak vannak. Azt ugyanakkor elismerte, hogy ennek a lakosság örül.

Mint mondta, az árakat úgy alakították, hogy fedezze a költségeket és az amortizációt, de jelentősebb hasznot nem hoznak ezek a vállalatok, így fejlesztésre már nem marad keret. Az infláció és az energiaárak emelkedése aztán nagy bajba sodorta ezeket az önkormányzati cégeket, de a kormány az állami tulajdonban lévő vállalatokat kisegítette. Mostanra olyan helyzet alakult ki, hogy csak akkor maradhat működőképes egy vállalat, ha a tulajdonosok pénzt adnak a üzemeltetéshez. Csakhogy az önkormányzatoknak nincs erre pénzük, így a kormány tett egy "visszautasíthatatlan" ajánlatot – hangoztatta Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Schmidt Jenő úgy látja, hogy csak azokról a cégekről fognak lemondani, amelyek mögött nem áll tőkeerős megyei jogú város, vagy veszteségesek, illetve viszonylag kis lélekszámú településeken működnek. Az eddigi visszajelzések is ezt mutatják. Más kérdés – folytatta az önkormányzati szövetség elnöke –, hogy mit kezd majd a kormány ezekkel az átadott cégekkel. Nyilván pénzt kell majd befektetni, amit akár az önkormányzatoknak is odaadhatott volna, de valószínűleg a vagyonszerzés fontosabb szempont volt.

Az önkormányzatok számára viszont a lakosság ellátása a fő szempont, ezért Schmidt Jenő úgy gondolja, hogy le fognak mondani a vízközműveikről. A 38 önkormányzati tulajdonú cégből 20-at, vagyis a vállalatok 60 százalékát átadják majd az államnak – hangoztatta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.