Infostart.hu
eur:
383.84
usd:
332.84
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Portrait of engineer man or worker, people, with solar panels or solar cells on the roof in farm. Power plant with green field, renewable energy source in Thailand. Eco technology for electric power.
Nyitókép: tampatra/Getty Images

Így pipálta ki Magyarország a megújuló energiára való fogyasztási előírásokat

Az összes energiaforrásból származó teljes hazai energiafogyasztáson belül 2020-ban 13,9 százalék volt a megújuló energia részaránya, ezzel Magyarország nemcsak elérte, hanem meg is haladta az uniós irányelv alapján előírt 13 százalékos részarányt - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a megújulóenergia-felhasználás 2010 és 2020 közötti időszakát vizsgáló jelentése alapján.

Magyarországon 2020-ban a megújuló alapon villamos energiát termelő erőművek beépített teljesítménye 3027 megawatt (MW) volt, ami az előző évhez képest 32,15 százalékkal emelkedett.

Az összesítés szerint 2020-ban 5548 gigawattóra (GWh) villamos energiát termeltek Magyarországon megújuló energiaforrások felhasználásával, ami 18,73 százalékos növekedés az előző évi 4673 GWh-hoz képest.

Jelentősen, több mint 60 százalékkal nőtt a napenergia alapú termelés. Emellett 21,9 százalékkal nőtt a biológiailag lebomló, kommunális hulladék alapú, valamint enyhén bővült a vízenergia, illetve biogáz alapú villamosenergia-termelés. A részarányokat tekintve folytatódott a napenergia alapú villamosenergia-termelés térhódítása, ami 2020-ban már több mint 44 százalékos arányt képviselt a megújuló alapú villamosenergia-termelési mixből - írják a közleményben.

Az összes energiaforrásból származó magyarországi bruttó végső energiafogyasztás 2020-ban 776,06 petajoule-t (PJ) tett ki, ami az előző évhez képest 3,18 százalékos csökkenést jelent. A visszaesés oka a koronavírus-járvány miatt a közlekedés területén bekövetkezett fogyasztáscsökkenés volt. A megújuló energiaforrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztása viszont jelentősen, 6,14 százalékkal bővült 2019-hez képest, 107,49 PJ-ra. Az összesített megújulóenergia-részarány a fogyasztásban 2020-ban 13,9 százalékra nőtt, amivel Magyarország túlteljesítette az európai uniós irányelv 2020-ra előírt 13 százalékos részarányát - hangsúlyozta a MEKH.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×