Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Dolgozó a Thyssenkrupp német autóipari alkatrész- és alapanyag-beszállító cég jászfényszarui gyárában az avatás napján, 2018. március 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem tipikus: rendkívüli bérfejlesztéssel álltak elő autóipari munkáltatók

8-18 százalékos bérkorrekcióról tárgyal a Vasas Szakszervezeti Szövetség. Ezek nem tipikus esetek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint. Ők úgy számolnak, a vállalatok többségénél már nem lesz béremelés idén.

Fordult a munkaerőpiac: munkáltatók keresték meg a dolgozókat, hogy többet fizetnének az egyre gyorsuló infláció miatt – hangzott el az RTL Híradóban, ami szerint egyelőre tizennégy autóipari beszállítóval tárgyal a Vasas Szakszervezeti Szövetség.

Az érintett cégeknél, melyek a munkavállalók megtartásáért küzdenek a munkaerőhiány szorításában, összesen 10 ezren dolgoznak. Többségük idén legalább 10 százalékos bérfejlesztést kapott, az év második felében pedig újabb emelésre számíthat.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a csatornának nyilatkozva azt valószínűsítette, hogy valahol

8 és 18 százalék között fognak „mozogni” a bérkiegészítésnél, illetve bérkorrekciónál.

László Zoltán a béreket érintő változások mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az autóipari beszállítóknál a dolgozók szabadideje kiszámíthatatlanabbá vált, mint eddig bármikor. „Rengeteget kell dolgozni nagyon sok helyen, mert az alkatrészhiány nem azt jelenti, hogy nincs termelés, hanem hogy nagy hullámok vannak: három-négy napig nem kell dolgozni, aztán több hétvégén keresztül igen” – magyarázta.

A munkaadók szerint tavaly ősszel a koronavírus-járvány előtti szintre ugrott a munkaerőhiány.

Jelenleg 200 ezer betöltetlen állással számolnak

– teszi hozzá az RTL Híradó. Ugyanakkor már majdnem 4 millió 700 ezren dolgoznak a KSH szerint. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége azt mondja, hogy a cégek többségénél nem lesz évközi emelés. Rolek Ferenc alelnök úgy fogalmazott, továbbra sem ez a tipikus, vagyis nem arról van szó, hogy minden cég elkezdett vadul bért emelni. Meglátása szerint azok fognak ehhez az eszköz nyúlni, akiket a munkaerőpiaci folyamatok erre valahogyan rákényszerítenek.

A GKI szerint az energiaárrobbanás és az alapanyagköltségek megugrása miatt nem futja több fizetésemelésre a cégeknél, főleg a magyar tulajdonú kis és közepes vállalatoknál. Molnár László, a gazdaságkutató igazgatója szerint a cégek érzékelik, hogy a dolgozóik elégedetlenek, ugyanakkor a forrásaikat nagy mértékben szűkíti például az említett energia áremelés.

A csatorna hozzáteszi, hogy a Pulzus Kutató reprezentatív felmérése alapján májusig a magyar dolgozók 61 százaléka kapott fizetésemelést, a többségük legfejtebb 10 százalékot, vagyis

a teljes bérfejlesztésüket elviheti az infláció idén.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×