eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Wizz Air légitársaság repülőgépe érkezik a Liszt Ferenc-repülőtérre, fedélzetén a Kínai Vasút által a Magyar Államvasutaknak küldött 200 ezer védőmaszkból álló adományával 2020. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Összefogáshoz vezethet a felháborodás több uniós légitársaságnál

Négy légitársaság – az easyJet, a Ryanair, a Jet2 és a Wizz Air – az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetséggel (T&E) közösen azonos szabályokat szorgalmaz az európai repülőterekről induló valamennyi járatra – a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatban.

A T&E múlt pénteki közleményében felidézte, hogy az Európai Bizottság az „Irány az 55%!” elnevezésű klímavédelmi csomagjában a légi közlekedésre vonatkozó szabályok reformját is javasolja. A közleményben felhívják a figyelmet arra, hogy a bizottság javaslata csak az Európai Unión belüli járatokat érinti, pedig a kibocsátások több mint 60 százalékáért az EU-n kívülre induló és onnan érkező járatok felelősek.

A négy légitársaság és a T&E közös állásfoglalása szerint ahhoz, hogy a légi közlekedési ágazat 2050-re szén-dioxid-mentessé váljon, elengedhetetlen a feladatok egyenlő elosztása minden szereplő között. Nem szabad mentességeket adni, be kell vonni az EU-n kívüli célállomásokra irányuló, és onnan érkező járatokat is az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe – írták.

A fentiek kapcsán a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse közölte: régóta tart a vita arról, hogy az Európai Unióból induló, illetve ide érkező interkontinentális járatokat üzemeltető társaságok ugyanazokat a terheket fizessék meg, mint ami az EU-n belül szolgáltató légitársaságokra hárul.

Mint magyarázta, az unióban van egy úgynevezett kvótakereskedelmi rendszer, mely szerint azoknak a vállalatoknak – köztük például a villamosáram-termelőknek, nagyobb petrolkémiai cégeknek –, amelyek szén-dioxidot engednek a levegőbe, ehhez kvótát kell vásárolniuk, illetve ennek egy részét ingyen kapják. Ebben az uniós karbonkereskedelmi rendszerben a légi közlekedés is benne van – tette hozzá Vargha Márton.

A szakértő szavai szerint formálódni látszik egy összefogás a környezetvédők és a csak Európán belül, vagy főleg az unión belül szolgáltató légitársaságok között, hogy most már valóban érvényesíteni kellene az említett kvótakereskedelmi „dolgot”. Tehát

azt követelik, hogy ne csak nekik kelljen megvásárolniuk, hanem valamennyi légitársaságnak, ha repülni akarnak

– tette hozzá.

Hogy megszűnik-e ez a kivételes elbánás, az Vargha Márton szerint egyelőre még kérdéses, hiszen a nemzetközi légi közlekedési szervezetnek eddig mindig sikerült kiharcolnia, hogy az interkontinentális járatokat üzemeltető légitársaságok kikerüljenek a fizetési kötelezettség alól.

A fent említett pénteki közlemény kapcsán Váradi József, a Wizz Air csoport vezérigazgatója hangsúlyozta: függetlenül a végső célállomástól, az intézkedéseknek minden járatra vonatkozniuk kell, hiszen

a szén-dioxid-kibocsátás nem áll meg az EU határainál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×