Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: Unsplash.com

Túl könnyen szabadul megunt mobiljától a magyar

A mobiltelefonok előállításához ritka nyersanyagokat használnak, a gyártás, a szállítás és a használat pedig jelentős károsanyag-kibocsátással és hulladékkal jár. Éppen ezért aggasztó, hogy aránylag kevés időt töltenek el egy tulajdonosnál.

A leginkább környezetbarát mobiltelefon az, amit nem gyártottak le. Az NMHH tavaly végzett kutatása alapján Magyarországon a 14 éves vagy idősebb lakosság 94 százaléka használ mobiltelefont. Fontos volna, hogy a fogyasztók a használat és a vásárlás során fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vegyenek. Ehhez elsősorban hosszú élettartamú készülékekre volna szükség. Ám mivel a technológia gyorsan avul, az emberek gyakran cserélnek készüléket. A használt mobilok 53 százaléka legfeljebb két éves, 85 százaléka pedig kevesebb, mint öt. Az ennél régebbi készülékeket jellemzően az idősebbek és a telefonon nem internetezők használják – olvasható a hatóság oldalán.

A mobilok rövid életciklusának nem csupán a technológiai avulás az oka. A lecserélt készülékeknek csupán 26 százaléka veszett el, tört össze vagy avult el menthetetlenül. 35 százalékuk elromlott vagy az akkumulátor szorult volna cserére. Ezek a telefonok megfelelő kialakítás, alkatrészellátás, szervizhálózat mellett talán javíthatók lettek volna, ezzel csökkentve az új termék gyártásával járó környezeti terhelést. A készülékek 32 százalékánál a csere elkerülhető lett volna, mert a mobil megfelelően működött, de a használó mégis újat kapott, kedvezmény hatására vásárolt, vagy csak megunta korábbi, divatjamúlt darabját – derül ki a kutatásból.

Az újrafelhasználás, a megunt készülékek másodlagos piaca szintén csökkentheti a gyártás iránti igényt. Viszont talán éppen a gyors avulás miatt az embereknek csupán 15 százaléka mobilozik használtan vásárolt vagy kapott készülékkel. A nagy többség (82 százalék) újonnan szerezte be telefonját.

A lecserélt készüléket a használók 25 százaléka ajándékozta vagy adta el, ezzel segítve az újrafelhasználást. Ez az arány látszólag ellentmond a korábban említett, 15 százalékos másodkézből származó mobilhasználói aránynak. Ám feltételezhetjük, jegyzi meg a hatóság, hogy az elajándékozott készülékek jelentős részét gyerekek használják, akikre a kutatás nem terjedt ki. A többség – 56 százalék – új készülék vásárlásakor inkább megtartotta előző telefonját. Csupán 10 százalék adta le elkülönített hulladékként, újrahasznosítás céljából, 3 százalék pedig egyszerűen a szemétbe dobta az ipar számára értékes, ám szennyező hulladékot.

Fontos tudni, hogy az NMHH „Netre fel!” készülékcsere-programjában az elavult, 4G-s hálózatra kapcsolódni nem tudó mobilokat állami támogatás mellett újabbra lehet cserélni, a kereskedőknél leadott készülékek pedig újrahasznosítják – emelik ki végezetül.

A kutatás háttere. Az NMHH országos reprezentatív felméréseinek célja, hogy jobban megismerje és megértse az elektronikus hírközlési szektor helyzetét. A kutatás az NMHH az elektronikus hírközlési piac fogyasztóit vizsgáló internetes felmérése alapján készült 2021-ben.

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×