eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Debreceni Városháza Sajtóosztálya által ezen a napon, 2022. január 19-én közreadott, a Debreceni Nemzetközi Repülőtér Tervpályázat első helyezettjének, a Bord Építész Stúdió Korlátolt Felelősségű Társaság látványterve. A kormány és Debrecen város együttműködése újabb ponthoz érkezett, kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban, amennyiben ezt a város közgyűlése január végén megszavazza.
Nyitókép: MTI/Debreceni Városháza Sajtóosztálya

Többségi tulajdont szerez a kormány a debreceni repülőteret üzemeltető cégben – látványterv

Nagy fejlesztéseket terveznek. A létesítmény marad a város tulajdonában.

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban – jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára Budapesten.

Hozzátette, ha a város közgyűlése ezt megszavazza január végén, akkor az állami tulajdonlás jó alapot ad Debrecen további fejlődésének a repülőtér fejlesztésén keresztül, és az évtized végére a város még erősebbé válik.

Magyar Levente kiemelte, hogy Debrecen ma is fontos helyet foglal el az ország gazdasági, kulturális életében, és nemcsak Kelet-Magyarország, de a régió központja is.

A KKM parlamenti államtitkára szerint ha közösen meg tudják valósítani a repülőtér több tízmilliárd forintos fejlesztési tervét, akkor a reptér regionális szerepe tovább erősödik, és jelentős forgalmat lebonyolító létesítménnyé válik. Kiemelte, hogy Debrecenben már most is több milliárd euró értékben ruháznak be különböző vállalatok, és hasonló nagyságrendű fejlesztések vannak előkészítés alatt.

Papp László, Debrecen polgármestere felidézte, hogy a kormány 2020 februárjában fogadta el Debrecen 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját, amelynek kiemelt része a város nemzetközi repülőtérének fejlesztése. Hangsúlyozta: a stratégia égisze alatt működnek együtt a magyar kormánnyal, azzal a céllal, hogy erősödjön a debreceni repülőtér regionális szerepe, és a régió legnagyobb forgalmú, legmagasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó repülőtere legyen.

A városvezető elmondta, hogy a debreceni repülőtér az elmúlt években dinamikusan fejlődött,

  • 2012-ben beindult a menetrend szerinti légi közlekedés,
  • 2018-ban 370 ezer fölé emelkedett az utaslétszám,
  • 2019-ben pedig 600 ezer feletti utasforgalmat mértek.

A pandémia miatt ez a folyamat 2020-ban megállt, 2021 végén már csak 75 ezer utas volt a repülőtéren. Az idén reményeik szerint az utaslétszám 200 ezer fölé emelkedik - tette hozzá.

A célok eléréséhez a debreceni repülőtér folyamatos üzemeltetési és fejlesztési támogatására van szükség. A kormány az elmúlt években jelentős mértékben biztosított támogatást a repülőteret üzemeltető cég számára - jegyezte meg a polgármester.

Papp László hangsúlyozta, hogy

a repülőtéri ingatlan, az ott található létesítmények továbbra is Debrecen önkormányzat tulajdonában maradnak.

A magyar állam a debreceni repülőteret üzemeltető társaságban szerez többségi tulajdont, 51 százalékos részesedést. A repülőteret üzemeltető cégből a város tulajdonában lévő 51 százalékos üzletrészt térítésmentesen adják át, amelyet 2018-ban és 2021-ben vásárolt meg a város.

A város polgárestere hangsúlyozta azt is, hogy Debrecen gazdaságilag és turisztikai értelemben sokat profitál a repülőtér működéséből. Hozzátette, nemcsak Debrecen, hanem Nyíregyháza, Miskolc és a régió más települései is profitálnak a debreceni repülőtér működéséből. A mintegy 3 milliós régió érinti Észak- és Kelet-Magyarországot, a szomszédos határon túli területeket, ezért van létjogosultsága Budapest mellett Kelet-Magyarországon is ilyen típusú repülőteret működtetni.

Papp László elmondta, a régióban most is nagy a verseny, miután Kassa és Nagyvárad is rendelkezik nemzetközi repülőtérrel. Velük versenyezve érték el, hogy 2019-ben a régió legnagyobb forgalmat lebonyolító repülő tere lett a debreceni. Becslésük szerint, ha a stratégiában lévő tervezett infrastrukturális fejlesztések megvalósulnak, akkor 2030-ra 2-3 millió utasforgalmat bonyolító repülőtere lehet Kelet-Magyarországnak Debrecenben.

Nyitóképünkön a Debreceni Városháza Sajtóosztálya által közreadott, a Debreceni Nemzetközi Repülőtér Tervpályázat első helyezettjének, a Bord Építész Stúdió Korlátolt Felelősségű Társaság látványterve.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×