Infostart.hu
eur:
387.3
usd:
334.04
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Szijjártó Péte/Facebook, Boros Mátyás

Szijjártó Péter: két rekordot is megdöntöttünk

Miközben a világgazdaságból érkező hírek szinte kizárólag negatívak voltak tavaly, „mi két hatalmas, beruházásokkal kapcsolatos rekordot is megdöntöttünk” – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.

A tárcavezető kifejtette: a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül összesen 1886 milliárd forintnyi (5,3 milliárd eurónyi) beruházás Magyarországra hozataláról született megállapodás, amire korábban még soha sem volt példa. Mindezekhez a beruházásokhoz a kormány 270 milliárd forint (766 millió euró) támogatást nyújtott.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a fentieken túl megdőlt a valaha volt legnagyobb magyarországi zöldmezős beruházás rekordja is: a koreai SK Innovation ugyanis 680 milliárd forintért épít elektromos akkumulátorgyárat Iváncsán.

Mint a külgazdasági és külülgyminiszter forgalmaz, a nagyberuházásokért különösen éles verseny zajlott tavaly, hiszen a világjárvány okozta gazdasági válság miatt minden nemzetgazdaság szomjazta a jó híreket és a munkahelyteremtést. Ebből a szempontból is kiemelkedik, hogy tavaly nyolc, 100 millió eurónál nagyobb beruházásról született döntés: a koreai SK Innovation mögött a szintén koreai Eco Pro végzett a második helyen, harmadik pedig a minden idők legnagyobb hazai török beruházását megvalósító Sisecam lett – sorolta.

A három keleti nagyvállalatot nyugatiak követik a negyediktől a hetedik helyig: az amerikai Beckton Dickinson, a dán Lego, a német Bosch valamint a Vitesco, s a Pick révén egy magyar vállalat is magának mondhat egy 100 millió eurónál nagyobb beruházást.

Szijjártó Péter megjegyezte, aki figyelemmel követi a világgazdaság változásait, láthatja a Kelet szerepének jelentős erősödését, a világon végrehajtott beruházások többségét ma már a keleti tőke finanszírozza. Magyarország éppen időben, 2010-ben indította a keleti nyitás stratégiát, amelynek köszönhetően sokszor nálunk nagyobb és erősebb nyugat-európai országok elől tudjuk elcsípni a nagy keleti vállalatok beruházásait – fogalmazott.

Hozzátette: tavaly a hazánkba dedikált beruházási érték 60 százaléka keletről érkezett, 2019 után ismét a koreaiak végeztek az első helyen. Viszont az is jól látszik, hogy az európai gazdaság gerincoszlopát adó német ipar továbbra is jól érzi magát hazánkban: a legtöbb beruházási projekt (24 az összesen 96-ból) német vállalatokhoz köthető – mutatott rá.

„Az elmúlt tizenkét év patrióta gazdaságpolitikája nyomán” a magyar vállalatok is egyre erősebbek, a második legtöbb beruházási projekt (14) esetében magyar vállalatokkal jött létre támogatási megállapodás – emelte ki.

A miniszter szerint fontos előrelépés látható a földrajzi kiegyensúlyozottság tekintetében, egy kivétellel minden megyébe érkezett legalább két jelentős beruházás tavaly, sőt a megyék rangsorában három keleti megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar a második, harmadik és negyedik helyet foglalják el.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: „ez a nagy siker a magyar emberek sikere”, a kiválóan teljesítő magyar munkaerő mindig az egyik legfontosabb szempont a beruházások esetében. Ez kiegészülve a folyamatosan csökkenő adóteherrel, a fejlődő infrastruktúrával, az egyre hatékonyabb felsőoktatással és a politikai stabilitással, Európa egyik legvonzóbb beruházási célpontjává tette Magyarországot – zárta sorait a tárcavezető.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×