Magyarországon a kevés víz problémája már ma is súlyosabb, mint a sok víz kezelésének kérdése – mondta egy, a témában rendezett konferencián Váradi József, a Vízügyi Tudományos Tanács elnöke. Vele egyetértve ugyanott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője úgy fogalmazott, az árvizeknél is több kárt okozó aszályért nem csupán a klímaváltozás felelős.

Váradi József szerint a glasgow-i klímakonferencián a hiányosságok mellett több kérdésben hangzott el előremutató megállapítás is.

"A vízkészletekkel való gazdálkodás képessége a fenntartható fejlesztés-fejlődés alapja. Ezt tényként támasztja alá, hogy a fenntartható fejlődés 17 célterülete közül a víz 15 célterület teljesítésének feltétele. A sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz hármas tématerülete az, amit a vízgazdálkodás terén meg kell tudnunk oldani" – mondta Váradi József. Szerinte többen oszthatják azt a véleményét, mely szerint

azért is nehezebb a kevés víz problémáját rendezni, mert az "sok kézben" van, míg a sok víz problémája megoldásának kulcsa egyben.

Úgy látja, a küzdelem trendjeinek alakításában Magyarország éllovas, a magyar szakemberek nemzetközi elismeréstől övezve dolgoznak a területen. Viszont most már nem csupán intézkedési programokra van szükség, végre meg is kellene valósítani őket, a "szlogen" már kevés.

A víz szűkösségével összefüggő problémákat sorolva a következőkre tért ki:

• Velencei-tó vízhiánya
• folyók hajózhatósága
• homokhátság élhetővé tétele
• a holtágak használati problémája
• a természet értékeinek veszélyeztetettsége
• a Balaton vízpótlása
• a Balaton-vízhez való hozzáférés kérdései
• a települési vízgondok
• a termálvíz túlhasználtságának félelmei
• az öntözési lehetőségek korlátai

Külön kiemelte a mezőgazdaság vízhiányát is. Ajánlásaikat eljuttatják a döntéshozókhoz.

Láng István előadásában elmondta, az aszály miatt emberi élet közvetlenül nincs veszélyben, de következményei a legdrágábbak.

"A számokat 30 éves távlatban már érdemes megnézni: kijelenthető, hogy a kifizetett aszálykárok értéke kétszerese az árvízkárokénak. Ezt valahogy nem vesszük észre, a fű alatt elmegy a magyar gazdaságban" – mondta, és hozzátette, hiába folyik be sok víz Magyarországra, mégis egyre nagyobb területen nehezül el a vízkészlet elérhetősége.

A vízhiány "divatos" okai (például klímaváltozás) mellett mások is vannak. "Az Alföld jelentős részén a vízkészlet azért érhető el nehezen, mert a kiskörei vízlépcső alatt a szabályozások nyomán olyan medersüllyedés történt, hogy annak sok helyen vízhiányos helyzet lett a következménye" – mondta Láng István.

A klímaváltozás ott érhető tetten, hogy a folyók "karakterisztikája" megváltozik, "a szélsőségek mellett a középvízszint lesüllyed". Közben pedig jelentősen nő az öntözés iránti igény, mondta Láng István.

"Vannak olyan területek, ahol nem tudunk biztosítani öntözővizet, ezért volt az a konfliktus, hogy a kutakból, a talavízből próbálták megoldani az öntözési problémákat, ami viszont természetesen a vízkészletek rovására is megy."

Az életterek pedig a kiszáradással együtt megváltoznak. Ha a vízhiányokkal hosszabb távon számolunk, akkor önmagában az, hogy védjük a természetet, nem lesz elég, mert nem az a természet fog "visszajönni", amit akarunk. Ez elmondható több esetben is:

• a gyalogakác árvízvédelmi problémákat okoz és nagy mértékben csökkenti a biodiverzitást
• a japán keserűfű átláthatatlan dzsungeleket képez a hullámtereken, ezzel okozva nagy problémákat

A sík területen létesítendő víztározók problémájára is kitért, szerinte nem megfelelő mennyiségű vízutánpótlás esetén a tározókban lévő víz minősége romlik.

A halastavakhoz sem nyúlt hozzá senki évtizedek óta, pedig a legtöbbjük árvízvédelmi céllal épült. Az elmúlt 40 évben óriási mértékben veszett el a tározási kapacitás - mutatott rá a szakember. Példaként hozta fel, hogy

"2019-ben egyetlen árvízben nyolc tározó-halastó szakadt át".

A halastavak feltöltésével pedig azok elveszítik árvíztározó szerepüket - tette hozzá.