eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pexels.com

Őrületes munkaerőhiány sújtja a turizmust, de ez még nem minden

A hazai szállodák és éttermek vezetői 20-30 százalékosra becsülik a magyar vendéglátást sújtó munkaerőhiányt. Van, ahol csak dupla bérért mennek vissza a korábbi munkavállalók néhány napra dolgozni úgy, hogy közben nem hagyják ott az új főállásukat. Szakértők szerint egymás elől szipkázzák el az embereket a szállodák. 40-50 ezer munkavállaló hiányzik a szektorból.

Az augusztus végétől október közepéig tartó programsorozat hozhatja el újra Budapestre a külföldi turistákat. Legalábbis, ebben reménykednek a Portfolio által megkérdezett szállodai vezetők. Ha a négy nagy esemény sem hoz jelentős belföldi, de főleg külföldi vendégeket a fővárosba, akkor a még ki nem nyitott hotelek és éttermek döntő többsége vélhetően jó ideig zárva marad.

Alig lehet szakácsot találni

A budapesti éttermek közül sokan szeptember elejére tervezik a nyitást, bízva a nagy fővárosi nemzetközi eseményekben. A koronavírus-járvány esetleges negyedik hullámától viszont sokan tartanak. Főleg az újabb zárásoktól való félelem miatt nehéz az esetlegesen újra nyitó éttermeknek munkaerőt találniuk. Komoly bizalmatlanság van az iparággal szemben. Szakácsot a legnehezebb találni, de vadászni kell az új pincérekre is. Abban bíznak, hogy a munkaerőpiaci helyzet javulni fog majd Budapesten a balatoni szezon végével.

Eközben az éttermeknek azzal is meg kell küzdeniük, hogy

a munkaerő minimum 20 százalékkal drágult, az alapanyagoknál pedig általában 10 százalékos volt a drágulás

– teszi hozzá a lap.

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke is arról számolt be, hogy nagy munkaerőhiánnyal küzdenek a vendéglátásban. A korábbi állások 20-30 százaléka betöltetlen az éttermeknél.

40-50 ezer ember hiányzik a szektorból, és a többségük vissza sem akar jönni

– érzékeltette a helyzetet az érdekvédelmi vezető. Hiány van nemcsak felszolgálóból és szakácsból, de mosogatóból, a catering cégeknél pedig beszerzőből és sofőrből. Kovács László is megemlítette, hogy fizetésemelési verseny van a szektorban. Sokan úgy jönnek vissza dolgozni a vendéglátásba, hogy csak pár napra kötelezik el magukat, és a korábbi napi bérük dupláját kérik. A „visszatérő dolgozók” inkább jövedelemkiegészítésként jönnek vissza, és az új főállásukat nem adják fel, mert tartanak attól, hogy a koronavírus esetleges újabb hulláma miatt újra zárniuk kell majd az éttermeknek és a hoteleknek.

A hotelek is küzdenek a létszámhiánnyal

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azt mondta a Portfoliónak, hogy a hotelek is súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek, és „nehéz megcsinálni ezt a szezont”. Szerinte mindenki küzd a szektorban. Nagyon kevés az olyan munkatárs, akik a szobák takarításával foglalkoznak, de vadászni kell a felszolgálókra és a műszaki karbantartó emberekre is.

Sok túlórával, illetve diákmunkásokkal pótolják a hiányzó embereket.

Elindult a bérverseny is az ágazatban. Baldauf Csaba azt mondta, hogy egymás elől szipkázzák el a dolgozókat a szállodák és bérverseny van a cégek között. „Az persze nem baj, hogy az ágazatban emelkednek a fizetések, de ezt már a szolgáltatások további áremelésével nem igazán lehet majd kitermelni, ezért ez a szállodák üzemi eredményességének rovására megy majd” – kommentálta a helyzetet Baldauf Csaba.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×