Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
2021. február 1-jén közreadott kép a Google  amerikai informatikai óriáscég székházáról az egyesült államokbeli Mountain View-ban 2013. január 3-án. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök 2021. február 1-jén bejelentette, hogy Ausztráliában a Microsoft Bing keresőjét fogják használni, amennyiben a Google és a Facebook betartja fenyegetését és korlátozza a szolgáltatásait az ausztrál felhasználók számára. Az ausztrál kormány  médiapiacot szabályozó kódexének tervezete szerint a két amerikai vállalatnak a törvény hatályba lépését követően fizetnie kell a helyi sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért.
Nyitókép: MTI/AP/Marcio Jose Sanchez

Izer Norbert: a techóriásoknak sincs kibúvó

Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, amely meg tudja adóztatni a nemzetközi digitális óriásvállalatokat, miután a magyar reklámadótörvényt az Európai Bíróság mellett a magyar Kúria is megfelelőnek ítélte – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Izer Norbert a Magyar Nemzetben kifejtette: a techóriások nem húzhatják ki magukat a magyar szabályok alól, ha a feltételek fennállnak, akkor adózniuk kell Magyarországon, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozásnak mi a neve, hol jegyezték be vagy a piac mekkora szeletét uralja.

A hazai reklámadótörvény nem kerülhető meg.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben elfogadott, reklámadóról szóló törvény értelmében adóköteles az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett. A jogszabály 2017-es módosítása lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal vélelmezett adót állapítson meg, ha a reklámközzétevő nem nyújtott be adóbevallást, illetve mulasztási bírságot is kiszabhat, amennyiben az adóalany nem jelentkezik be a hatósághoz.

A Google elmulasztotta a bejelentkezést, emiatt 2017-ben az adóhivatal tíz alkalommal, összesen egymilliárd forintos mulasztási bírságot szabott ki rá.

A Google a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon megtámadta a határozatokat, az ítélkező fórum pedig az uniós jog értelmezését kérte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Utóbbi 2020 tavaszán meghozott határozatában megállapította, hogy összhangban van az uniós joggal a magyar reklámadótörvény bejelentkezési kötelezettségről szóló szabálya és az ezt elmulasztók bírsággal sújtása is, egyedül a bírság kiszámításának módját kifogásolta.

Izer Norbert a lapnak beszélt arról is, hogy számos nemzetközi kezdeményezés volt már az internetes technológiai óriáscégek megadóztatására. Egyebek közt az Európai Bizottság 2018-ban készített egy javaslatot a bevételalapú különadóról, az irányelv véglegesítése azonban 2019 közepén elakadt. Emellett több uniós országban kidolgoztak, illetve bevezettek hasonló különadót, de azok alkalmazását szintén felfüggesztették részben az Egyesült Államok nyomásgyakorlása, részben amiatt, hogy az OECD-ben is megindult egy szabályrendszer kialakítása. Ez utóbbi folyamatban 2021 nyarán lehet némi előrehaladás – jegyezte meg.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×