eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vásárlók a nagykanizsai Tesco áruházban 2015. március 8-án. Ez az utolsó hétvége, amelynek vasárnapján még korlátozás nélkül nyitva tarthatnak az üzletek. Az Országgyűlés 2014. december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így március 15-től vasárnap már nem lehet dolgoztatni az alkalmazottakat a kereskedelemben, pihenőnap jár nekik. A 200 négyzetméternél kisebb üzletek azonban kinyithatnak a hét utolsó napján is, ha csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozik benne.
Nyitókép: MTI/Varga György

Irgalmatlan büntetés vár a multikra, amelyek "ügyesített" termékekkel érkeznek

Ugyanabba a csomagolásba ugyanazt kell tennie egy cégnek külföldön is, mint Magyarországon - jelzi a technológiai tárca.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható a kettős minőség 2022 májusától, miután az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta kedden a fogyasztóvédelmi törvény módosítását.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által javasolt változtatás véget vet a fogyasztókat megtévesztő, megkülönböztető gyakorlatnak. A megkezdett laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy

a Magyarországon kapható tisztító- és tisztálkodószerek némelyike kevesebb hatóanyagot tartalmaz a Nyugat-Európában azonos márkanéven és csomagolásban kínált terméknél.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter keddi közleményében kiemelte:

„Nem engedhető meg, hogy a magyar vásárlókat bárki is másodrendűként kezelje, a hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetése elfogadhatatlan! Egyazon terméknek egyforma minőségűnek kell lennie függetlenül attól, hogy Budapesten, Bécsben vagy Berlinben árusítják. Az első lépéseket Magyarország tette meg az Európai Unióban megvásárolható termékek kettős minőségének felszámolásáért 2017-ben. A kezdeményezésből mára uniós irányelv lett, amelyet az elsők között, egy évvel az átültetési határidő előtt építettünk be a nemzeti szabályozásba.”

A törvénymódosítás alapján tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, hogy márkanevében, küllemében megegyezik más tagállamokban forgalmazott termékkel, összetételük vagy más jellemzőik azonban jelentősen eltérnek. A jogszerű és objektív tényezőkkel indokolható különbségekről a vásárlót tájékoztatni kell.

A 2022 májusában hatályba lépő szabályozás alapján szankcionálhatóvá válik a kettős minőség. A kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében ez legfeljebb 500 millió forintos nagyságrendű lehet.

Az ITM és a fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét ellenőrzi.

Az élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal járhat el. A másfél éves felkészülési idő alatt a gyártók és a forgalmazók önkéntes intézkedésekkel tehetnek eleget a jogszabályi kötelezettségnek.

Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriumában

380 különböző termékminta vizsgálata van folyamatban.

A Magyarországon kapható háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szereket az Ausztriában, Németországban és Olaszországban árusított termékpárjaikkal hasonlítják össze. Egyebek mellett mosó- és mosogatószerek, folttisztítók, fehérítők, öblítők, samponok, tusfürdők és folyékony szappanok címkéjét, csomagolását, összetevőit és mérhető hatóanyag-tartalmát vetik össze a szakemberek.

A laboratórium a beérkezett termékminták több mint harmadát már bevizsgálta. Ezek közül a belföldön beszerzett 52 kozmetikumot és háztartás-vegyipari cikket a külföldön megvásárolt 76 termékpárjukkal hasonlították össze. Tizennégy termékről derült ki, hogy bár a címkéken azonos megnevezés és egyforma összetétel szerepel, a magyar mintában mégis kevesebb a hatóanyag, vagy az azonos márkanéven belül a jobb minőségű külföldi termékből hazai változat nem kapható. A kettős minőségű árucikkek között mosószer, folttisztító, tusfürdő és sampon is lelepleződött. A fogyasztóvédelem már most jelzi az érintett piaci szereplőknek, hogy miként kell megváltoztatniuk gyakorlatukat a majdani bírságolás elkerüléséhez.

Az eltérő minőségű termékek neve a hatósági eljárás megindításával válik közölhetővé, amire a törvénymódosítás hatályba lépése után, 2022 májusától lesz lehetőség. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jelenleg zajló termékvizsgálat összesített számadatait várhatóan 2021 tavaszán ismerteti majd.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×