Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
money coin stack growing business.chart finance and Investment concept.
Nyitókép: bumbumbo/Getty Images

Ismertették a gazdaságpolitikai rendszerváltás három fő pillérének hatását

Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint a gazdaságpolitikai rendszerváltás három fő pillére, az új növekedési modell, a felelős költségvetési gazdálkodás és az euró bevezetése egy-egy százalékkal növeli a büdzsé mozgástérét, a felszabaduló forrásokat pedig több módon is lehet hasznosítani.

A gazdaságpolitikai rendszerváltás három fő pillére, az új növekedési modell, a felelős költségvetési gazdálkodás és az euró bevezetése egyenként a bruttó hazai termék (GDP) egy-egy százalékával megegyező mértékben növeli a büdzsé mozgástérét középtávon, a felszabaduló forrásokat infrastrukturális beruházásokra, és az állami szolgálatások javítására lehet majd fordítani – mondta Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára egy hétfői szakmai konferencián, Budapesten.

A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Magyar Bankszövetség szervezésében tartott, a Magyar euró: hogyan válhat az euró bevezetése a fejlődés motorjává? elnevezésű konferencián az államtitkár elmondta, hogy

a gazdaságpolitikai fordulat első pillére az új növekedési modell, amelynek célja, hogy az elmúlt négy év stagnálása és stagflációja után a gazdasági növekedés 2029 után meghaladja a 3 százalékot.

Ennek eléréséhez hozzájárulhat a 16,4 milliárd eurónyi hazahozott uniós forrás hatékony, növekedést támogató felhasználása, valamint a verseny hatékonyságának javulása az egyenlő feltételek megteremtésével. Mint mondta, a vállalati szektor sokáig az előző rendszerhez kötődő „járadékvadász cégek” és a „sok területen megtámogatott” külföldi cégek szorításában szenvedett.

A termelékenység a kormány tervei szerint 2029-2030-ra a GDP növekedéshez átlagosan 1,5 százalékponttal járulhat hozzá, a jelenlegi 0,5 százalékponttal szemben – tette hozzá.

A fiskális fegyelemről szólva megjegyezte: a 2027-es költségvetés a hiány mérséklése mellett (7,5 százalékról 4,9 százalékra) több olyan szerkezeti átalakítást is tartalmaz, amely csökkenti a következő évek költségvetési kockázatait.

Az előző kormányzat nyugdíjakkal, személyi jövedelemadóval és otthontámogatásokkal kapcsolatos fedezetlen ígéretei négy év alatt több mint 1600 milliárd forinttal növelték volna a deficitet.

A költségvetés jövőre mindhárom területre célzott támogatásokkal ad választ, hogy az emberek döntő többsége jobban járjon, miközben a költségvetésre nehezedő nyomás is mérséklődik – jegyezte meg.

Kiemelte: a költségvetési hiány 3 százalék körüli szintre csökkentése nemcsak az euróbevezetési feltételek teljesítése miatt szükséges, hanem azért is, hogy megálljon az államadósság növekedése.

Az euró bevezetése mellett három fő gazdasági érv szól: a nagyobb árstabilitás, az alacsonyabb hitelköltségek és a külső gazdasági sokkokkal szembeni erősebb védettség.

Az elmúlt hat évben a magyar infláció 3,5 százalékponttal meghaladta az eurót használó országok átlagos szintjét, és a forint leértékelésének lehetősége az euró bevezetésével megszűnne.

Tájékoztatása szerint Magyarország évente mintegy 2000 milliárd forinttal többet fordít kamatkiadásokra, mint a hasonló nagyságú államadóssággal rendelkező euróövezeti országok, továbbá a vállalati és a lakossági hitelprogramok kamattámogatásaira is több mint 1000 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés.

A kormány euróbevezetés melletti elköteleződése a magyar állampapírhozamok meredek csökkenését hozta

– ismertette. Az év elején a magyar tízéves állampapírhozamok még a román hozamszinttel voltak azonosak, májusban a lengyel szint alá kerültek, és jelenleg alig 20-30 bázisponttal magasabbak, mint az ugyanilyen futamidejű cseh állampapírok hozamai, miközben a cseh államadósság szerkezete, fenntarthatósága és a hitelminősítői megítélése kedvezőbb.

Az euróbevezetésre való felkészültségre kitérve elmonda, hogy a gazdaság integráltsága erős, a kivitel 60 százaléka az euróövezetbe irányul, a működőtőke fele pedig onnan származik. A fejlettségi szint 2025-ben az euróövezet átlagának 72 százalékán állt, továbbá a magyar és az euróövezeti gazdasági ciklusok szorosan együtt mozognak.

Ugyanakkor az euró bevezetésével megszűnik az önálló monetáris politika, így a külső sokkok kezelésében nagyobb szerep hárul a költségvetési politikára, amelynek a külső sokkok tompítására kell törekednie

– hívta fel a figyelmet. A jövőben a kedvező konjunktúra idején szigorúbb, a visszaesések idején pedig támogatóbb költségvetési politikára van szükség, és a béreknek a termelékenység változásával összhangban kell alakulniuk - hangsúlyozta.

Mint megjegyezte, a megkezdett állami kiadások további csökkentésével az átcsoportosítható források nagysága elérheti a GDP 4-5 százalékát. A kamatkiadások mérséklődésének teljes hatása ugyanakkor csak hosszabb távon, a lejáró államadósság refinanszírozásával, mintegy 6-10 éves időtávon jelentkezhet.

Barabás Gyula emlékeztetett: a kormány azt vállalta, hogy legkésőbb 2030-ig teljesíti az euró bevezetésének feltételeit, és olyan időpontokat szeretnének vállalni az ERM-II árfolyamrendszerhez való csatlakozás és az euró bevezetés menetrendjére, amelyeket tartani tudnak.

Az ERM-II-tagság előkészítésében a Magyar Nemzeti Bankkal közös munka vár a kormányra – mondta, hozzátéve, hogy a következő mérföldkő a csatlakozásról szóló szándéknyilatkozat benyújtása lesz.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×