Fábián Gergely előadásában kifejtette: a magyar bankrendszer jól vizsgázott, miközben a II. világháború óta az egyik legnagyobb gazdasági sokkot szenvedi el a világgazdaság. Lassabb kilábalásra kell felkészülni,

a "V" helyett úgynevezett 'pipa' alakú felpattanás látszik, de számos bizonytalanság van.

Emlékeztetett: a magyar gazdaság ugyanakkor válságállóbb, a fundamentumai erősebbek, mint a korábbi válságok idején, a magyar bankrendszer pedig erős, támogatni tudja a gazdaságot.

A törlesztési moratóriumról elmondta: ez óriási segítség volt az adósok számára, jelenleg

a fennálló jogosult hitelállomány 40-50 százaléka van (darabszám alapján 50 százaléknál is több) a moratóriumban,

a segítségével mintegy 2000 milliárd forint likviditás marad a lakosságnál és a vállalatoknál. A háztartások esetében a magasabb kamattal rendelkező, rövidebb futamidejű, fedezetlen fogyasztási hitelek esetében, a vállalatoknál pedig a kis- és mikrovállalatoknál magasabb az átlagnál a moratóriummal élők aránya.

Úgy vélte, a moratóriummal élő ügyfelek 10-15 százaléka,

160-240 ezer háztartási adós lehet sérülékeny

a jövedelmi helyzet és a munkaerőpiaci státusz változása, a moratórium nélkül várhatóan fellépő fizetési nehézségek alapján.

Az MNB szerint a fizetési moratórium lejárta után egy célzott, sérülékeny adósokra fókuszáló megoldás a javasolt. Fontos, hogy átlátható és egyszerűen igényelhető, átmeneti és ösztönző (az erkölcsi kockázatokat minimalizáló) megoldás jöjjön.

Ilyen lehet a kamatfizetési kötelezettség fenntartása vagy a teljes törlesztések ütemezett visszavezetése.

Fábián Gergely egyebek között megemlítette még, hogy a gazdasági fertőzés a biológiai fertőzéshez képest lassabb folyamat, itt is vannak szuperfertőzők: ha ilyen vállalatok nem tudják fizetni a számláikat, az tovagyűrűzhet a gazdaságban.

Jelenleg életképes üzleti vállalkozások, modellek is bajban vannak,

a reorganizációt pedig ma nem támogatja a magyar jogszabályi környezet, csődeljárásból is gyakran felszámolásba kerülnek a cégek.

Jelasity Radován: példa nélküli volt a törlesztési moratórium gyors alkalmazása

A Magyar Bankszövetség elnöke a konferencián kifejtette: a magyar bankszektor jövedelmezősége drasztikusan csökkent a járvány alatt, és ez még nem a vége. A nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) az első félévben még csökkent, de már jelentős céltartalékokat képzett a szektor, amelyek még nem tudnak pontosan, mely hitelekre fognak vonatkozni. Ha csak a belföldi bankszektort vesszük figyelembe (pl. OTP-leányok nélkül), akkor az első félévben 46 milliárd forint volt a szektor nyeresége, ami 80 százalékos esést jelent, miközben a működési bevételek közel 10 százalékkal emelkedtek. A tőkearányos megtérülés mindössze 1százalék volt, vagyis aki MÁP+-ba tette a pénzét, többet kereshetett, mint egy átlagos banktulajdonos.

A törlesztési moratórium bevezetésekor magyar bankok 24 órán belül 16000 milliárd forintnyi hitelállomány esedékességét függesztették fel, ami a magyar GDP harmada.

A hazai fiókhálózat 95 százaléka fennakadás nélkül működött tovább – idézte fel Jelasity Radován.

Elmondta továbbá, hogy

• az azonnali fizetési rendszer új világot indított el: az átutalások 93,5%-a 2 másodperc alatt átmegy.
• A bankszektor elfogadta és méltányolhatónak tartotta az 55 milliárd forintnyi befizetést a járványügyi alapba.
• A márciusban bevezetett hiteltörlesztési moratóriummal júniusig a lakosság 66 százaléka és a vállalati szegmens 79 százaléka élt, banktól függően nagy a szórás. A bankszektornak a kamatos kamat mellőzése mintegy 50 milliárd forintos veszteséget jelent.
• A kormány, az MNB, sőt a koronavírus-járvány is jelentősen támogatta a bankszektor digitalizáció törekvéseit, ilyen például a lakáshitel-szerződések elektronikus megkötésének a lehetővé tétele.

A magyarországi hiteltörlesztési moratórium egyébként a Magyar Bankszövetség elnöke szerint az ügyfelek számára messze a legkedvezőbb a régióban. Automatikus részvételt biztosít, 9 hónap az időtartama (máshol 3 vagy 6 hónap, és esetleg meghosszabbítják), futamidő-hosszabbítással jár, nem teszi lehetővé a törlesztőrészlet növekedését, és nem tőkésednek a meg nem fizetett kamatok.

Kitekintés a világpiacra

Jelenleg 40 millió európai vesz részt valamilyen bértámogató programban. Ha nem sikerül kifejleszteni a vakcinát, a problémák eszkalálódhatnak - hívta fel a figyelmet a Portfolio konferenciáján Ludovic Subran, az Allianz Group vezető közgazdásza. Hozzátette: technikai jellegű visszapattanás látható csak a világban,

a turizmus, a logisztika és még több ágazat számos szegmense várhatóan 2023-ig nem fog teljesen helyreállni.

A kamatok emelkedése 2025 előtt nem várható, ez nagyon jó pénzügyi és monetáris feltételeket teremt a feltörekvő országok számára, lökést adhat az ingatlanszektornak, a részvényeknek és az alternatív eszközöknek is. Hamarosan az EKB tulajdonában lehet az eurózóna kötvényeinek 50 százaléka.

Az idei első félév erőltetett megtakarításokat hozott a lakosságnál, most már tudnának költeni a háztartások, de a második hullámtól való félelmükben nem teszik.

A kormányok rengeteg gazdaságösztönző intézkedést hoztak, ezek valóban jelentős hatást gyakorolhatnak a gazdasági növekedésre.

Az egyetlen aggály azzal kapcsolatos, hogy milyen gyorsasággal érkeznek meg a források,

2021-ben például az európai helyreállítási alap mindössze 30 százaléka kerülhet folyósításra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!