eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nő szedi a Golden almát a csorvási Hunapfel 23 hektáros gyümölcsfa ültetvényén 2017. szeptember 27-én. Az ültetvényen hatvan embernek adnak munkát a várhatóan 800 tonna gyümölcs leszüretelésének idején. Az idén igen jó minőségű termést külföldre és belföldre egyaránt értékesítik.
Nyitókép: MTI Fotó: Lehoczky Péter

Tartósan magas almaárakra számíthatunk

Üres hűtőházakkal és a tavalyinál is gyengébb terméshozammal indul az almaszezon, ami miatt nem várható sem a léalma, se az étkezési alma árának csökkenése.

Miután a szakmai várakozások szerint Magyarországon a tavalyi gyenge 400 ezer tonnás termés után idén ennél is kevesebb, 300-350 ezer tonnás hozamot várnak, tartósan magas maradhat az alma ára - derül ki a Világgazdaság cikkéből. Európában is csak a tavalyihoz hasonló, és a szezont épphogy kifutó 10,7 millió tonnás termést várnak. Az elmúlt évhez képest lényeges különbség, hogy az elmúlt évben a szezon kezdetekor még volt egy-két hónapra való étkezési alma a hazai hűtőtárolókban, addig mára teljesen elfogytak a készletek.

Magyarországon az első kis mennyiségekkel megindult a léalma szezon is, amelynek induló kilogrammonkénti 34-37 forintos árai alig 2-3 forinttal maradnak el a tavalyi nyitóártól - mondta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Szerinte nem valószínű, hogy az indulóárak később csökkennek.

A járvány a szállodaipar és a vendéglátás forgalomkiesésével a sűrítménypiac árait is befolyásolja. A tavaszi kiesés azonban nem okozott készlethalmozódást, mivel 2019-ben a gyenge termésből az átlagos sűrítménymennyiségnek csak mintegy 60 százalékát gyártották le az európai sűrítőüzemek. A piaci várakozásokat pedig egy újabb járványhullám miatti bizonytalanság jellemzi.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×