eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

Alaposan drágulhatnak az idén a gyümölcsök

Drasztikusan csökkentette a tavaszi időjárás a várható gyümölcstermést, ez pedig jelentősen, akár átlagosan 20 százalékkal is megemelheti a fogyasztói árakat. A drágulásnak az import vet gátat.

Idén jó, ha 500 ezer tonnás lehet a teljes hazai gyümölcstermés, ami nagyjából fele az éves átlagos mennyiségnek, ez pedig akár 20 százalékos gyümölcsár emelkedést is okozhat - írta a novekedes.hu, hozzátéve, hogy az importveszély azért még a magas forint-euró árfolyam mellett fékezi is a drágulást.

Az idén ugyanis a tavaszi fagyok jobbára Európa keleti felét, elsősorban Magyarországot és Kelet-Lengyelországot sújtották. A legnagyobb nyugat-európai gyümölcstermelő térségekben inkább a járvány miatti vendégmunkás gondok miatt fő a gazdák feje. A tavaszi fagy, majd az aszály kertészeti hatásairól az Infostart többször is beszámolt. Az átlagosnál hűvösebb és csapadékos májusi és nyár eleji időjárás gyümölcsöknél – így a szamócánál – az érést tette vontatottá, másoknál – például a cseresznyénél és a meggynél - pedig minőségromlást okozott.

A kertészek a mennyiségileg legnagyobb terméskiesésre az almánál számítanak: a jobb években 700-800 ezer, de átlagosan is 500 ezer tonnányi termés helyett idén jó, ha 350 ezer tonnát sikerül leszüretelni. Az étkezési és az ipari alma aránya továbbra is kérdéses, bár alapvetően a hazai ültetvények inkább az utóbbit állítják elő.

Arányaiban viszont a kajszinál lehet a legnagyobb a fagy miatti termésveszteség: az átlagosan évi 35-40 ezer tonna helyett idén jó, ha 6 ezret sikerül szüretelni. A várható idei 6 ezer tonnás cseresznyemennyiség szintén jócskán elmarad a szokásos 15-17 ezer tonnától, ahogyan a 30-40 ezer helyett 10-12 ezer tonnásra várt őszibarack, vagy a 70-80 ezer helyett 40-50 ezer tonnás meggy hozama is.

Gyenge közepes termésre számítanak szilvából és körtéből is.

Mivel az időjárás okozhat még további meglepetéseket, ezért a minőségi elvárások tovább emelhetik az árakat, amelyek egyébként gyümölcsfajtánként meglehetősen széles sávban is eltérhetnek az átlagos 20 százalékos növekedéstől. Főleg akkor, ha mint a cseresznyénél, az extra minőségű friss gyümölcsért akár kilogrammonként 6 eurós exportárat is elkérhet a termelő.

A terméskiesés nemcsak a fogyasztók, de a gyümölcsfeldolgozók pénztárát is erősen megterhelheti, főleg akkor, ha egymással is versenyezniük kell a belföldi alapanyagért. Ez persze a végtermékek árát is megemeli majd.

A portál szerint a léalmánál ugyan még csak most tárgyalnak a felvásárlási szerződésekről és árképletekről a termelők és a feldolgozók, de a tavalyi 25 forintos induló ár helyett akár 30-40 forintot is elképzelhetőnek tart, bár az ármozgásokat a világpiaci sűrítményhelyzetre hatást gyakorló kínai és amerikai piaci események is alapvetően befolyásolják. Tavaly óta ebben a szektorban is kötelező, hogy a nagyobb, évi minimum 200 tonna termést feldolgozó cégek az árumennyiség legalább 60 százalékára előzetes szerződéseket kössenek. A FruitVeb – a meggyhez hasonlóan - e gyümölcsnél is készít nem kötelező érvényű termés- és árprognózist, amelyet augusztusban hoznak majd nyilvánosságra.

Az étkezési alma termelői ára a portál szerint a tavalyihoz hasonlóan kilogrammonként 80-100 forint lehet, a tárolt gyümölcsé pedig 200 forint körül alakulhat.

A meggynél már május 15-ig le kellett szerződniük a feldolgozóknak a termelőkkel a felvásárolni kívánt mennyiség 60 százalékára. Az akkori várakozások alapján készült FruitVeb prognózis szerint a konzerv- és hűtőipari meggy árcentruma a sokéves adatok alapján kilónként 160-170 forint között alakulhat. Azóta azonban már pontosabb képet kaphattak a piaci szereplők a valós terméskiesésről, ezért a portál szerint akár 200-260 forint körüli kilónkénti meggyfelvásárlási árak is elképzelhetőek. A további alapanyag-drágulásnak az szab határt, hogy a magyar konzervmeggy fő célpiacán, Németországban a késztermékeknél mekkora árakat lehet érvényesíteni.

A napokban megindult hazai dinnyeszezon is magasabb árakkal kezdődhet,

de ha csapadékosabb a nyár, a minőségi problémák miatt alacsonyabb lehet az ár. Termésmennyiségben a tavalyi nagyságrenddel kalkulálnak a termelők.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×