Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia

A karanténban nagyobb elánnal söröztek a magyarok

A home office-ban, karanténban üldögélő magyar márciusban és áprilisban többet sörözött, mint tavaly ugyanekkor. A kijárási korlátozás csúcsán ötödével nőtt a sör értékbeli forgalma.

A kijárási korlátozás „főszezonjában”, azaz 2020. március-áprilisban 25 milliárd forint fölötti forgalmat bonyolított a sör hazai kiskereskedelmi forgalma (58 millió liter), amely 18 százalékos értékbeli és 13 százalékos mennyiségi növekedést jelent az előző év azonos időszakhoz képest - derül ki a Nielsen piackutató kiskereskedelmi indexének adataiból.

A korlátozás alatt leginkább a diszkontok, valamint a nagy alapterületű szupermarketek és hazai láncok vitték a prímet: az értékbeli forgalom közel 40 százaléka náluk realizálódott, a forgalom ötöde jutott a legnagyobb áruházakra.

Az online forgalom még látványosabban „húzott el”: a webáruházak forgalma 85 százalékkal emelkedett, igaz, ez még így is csupán az összforgalom 0,5 százalékát teszi ki a kategórián belül. Ezen a csatornán 128 millió forint értékben közel negyedmillió liter sör fogyott (ez 76 százalékos mennyiségi növekedés).

A dobozos, világos és félliteres sörre bukik a magyar - derült ki a felmérésből. Az általános trendekhez hasonlóan a forgalom 95+ százaléka árpasör, a búzasör csupán 2 százalékot hasított ki a vizsgált két hónap értékbeli forgalmából. A világos sörök vitathatatlanul vezetnek, 97 százalékban ebből a típusból fogyott. A kosarakba kerülő sörök négyötöde dobozos, 12 százaléka üveges. Az értékesített sörök háromnegyede félliteres kiszerelésű.

A márkás sörök tartották pozíciójukat: az értékbeli forgalom közel 90 százaléka ezek gyártóinál landol.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×