20 °C
A járvány gazdasági hatásai teljesen szétzilálták az unió viszonylag fegyelmezett költségvetése mellett a tagállami büdzséket is. A közösség tagállamai egyre nagyobb erőket és pénzügyi forrásokat mozgósítanak gazdaságaik életben tartásához vagy a gyengébb szektoraik megerősítéséhez, miközben a válságot leginkább megszenvedő déli tagállamok, Olaszország és Spanyolország egyre vehemensebben állnak ki a közös eurókötvények bevezetéséért és a kockázatok szétterítéséért, amit a szerencsésebb vagy tőkeerősebb tagállamok éppilyen vehemensen elutasítanak, mivel a modell általánossá válásától tartanak.
A tervek szerint az Európai Bizottság május 6-án mutatja be az uniós gazdaság újjáépítését segítő terv végleges verzióját. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint azonban ez komoly kockázatokat jelent majd a 2004-ben csatlakozott EU10-nek. E tagállamokat eddig kevésbé sújtotta a gazdasági visszaesés, igaz, nincs is akkora mozgásterük a negatív hatások enyhítésére, mint a gazdagabb országoknak.
Az Európai Bizottság által előzetesen 1500 milliárd euró volumenűre becsült mentőcsomaggal kapcsolatos várakozások szerint
elsősorban a déli tagállamok megsegítését célozza majd, a keletinek azonban arányosan kevesebb jut majd.
Ugyanakkor az idei hatalmas gazdasági visszaesés miatt csökken az EU27-ek nemzeti összjövedelme (GNI) is, ezért a következő hétéves költségvetés brexit által megtépázott kerete is tovább zsugorodik. Az ugyanis szinte kizárt, hogy a nettó befizető országok még több befizetést vállaljanak.
A következő hétéves keretköltségvetés alapváltozatában ezért előreláthatóan tovább csökkennek majd a Magyarország által a felzárkóztatásra igénybe vehető források a jelenlegi, 2014-2020-as időszakhoz képest - írta a BruxInfo. Elemzésük szerint mivel a tagállamok hatalmas összegeket (eddig a GDP 1-3 százaléka fiskális élénkítésre és 9-18 százaléka likviditási támogatásra) pumpálnak a saját gazdaságukba, így a közös célokra fordítható források is korlátozottak.
Az Európai Bizottság ezért kénytelen szokatlan eszközökhöz és megoldásokhoz folyamodni. Friss pénz híján az Európai Bizottság az uniós költségvetés kezességvállalásával szeretne nagy mennyiségben kedvezményes kölcsönöket felvenni a tőkepiacokon, és azokat a büdzsé közbeiktatásával a tagállamok gazdaságát élénkítő beruházásokba csatornázni.
Egy kiszivárgott bizottsági dokumentum 2020-ban nagyjából 323 milliárd euró kölcsön felvételével számolt,
amit aztán hitelek, vissza nem térítendő támogatások és pénzügyi garancianyújtás formájában osztanának szét a tagországok között. Az arányok még nem ismertek.
Az Európai Bizottság azzal érvel a megoldás mellett, hogy csak egyszeri, célzott és ideiglenes közös kezességvállalásról lenne szó. Ennek ellenére kérdéses a módszer jogszerűsége is, mivel az uniós költségvetés nem lehet deficites. Egyelőre nem tudni, hogy a jelentős összegű kölcsön hogyan könyvelhető el, de azt sem, hogy ki nyelje le a kölcsönnek azt a részét, amiből vissza nem térítendő támogatás lesz - írta a portál.
A terv értelmében a piacokon felvett kölcsönök beépülnének a folyó, 2014-2020 közötti keretköltségvetés egyes, beruházásokat serkentő programjaiba. Ez már csak azért is praktikus megoldás, mert a jelenlegi pénzügyi keret kohéziós forrásait 2023 december végéig lehet lehívni.
Az uniós „Marshall-segély” pénzügyi garancia és kölcsönrészét a Juncker-tervből (leendő EUInvest), míg a vissza nem térítendő támogatásokat a kohéziós politikai fejezetből folyósítanák a tagállamoknak, egyelőre nem világos milyen kulcs alapján. Ugyanis a 2014-2020-ra vonatkozó elosztási kulcsok elavult statisztikán alapulnak, és azok kiszámolásánál még figyelembe vették az Egyesült Királyságot is.
A Bizottság a 323 milliárd euróból 50 milliárd eurót tervezett be a felzárkóztatási politika büdzséjébe, ahol ez tehát plusz összegként jelenne meg, és a járvány miatt bevezetett laza szabályozás segítené a mielőbbi felhasználást is. A portál úgy értesült, hogy a kedvezményezett tagállamoknak – ezen elképzelés alapján – a következő hétéves időszak (2021 és 2027) alatt csak a kölcsönök kamatait kellett volna letörleszteniük, a hitelt pedig a rákövetkező időszakban fizettetnék velük vissza.
Sokan attól tartanak, hogy ha a következő másfél évtizedben eltartana a közös adósság törlesztése, akkor ez normává válhat, és felgyorsítja az eddig önálló tagállami hatáskörben lévő adó- és költségvetési politikák közösségi szintre emelését, egységesítését. Ezzel vége lenne a beruházásokat vonzó közép-európai adó-versenyelőnynek – mutatnak rá közép-európai források, hangsúlyozva, hogy ez csak kockázat szintjén merül fel, de mindenképpen számolni kell vele.
