Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács brüsszeli épületében tart tájékoztatón 2020. március 16-án, a G7 országok vezetőivel folytatott videómegbeszélés után. Von der Leyen közölte: a bizottság harminc napos beutazási korlátozásra szólítja fel az európai uniós tagállamok vezetőit a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Három megoldás kínálkozik az uniós mentőcsomag finanszírozására

Minden uniós tagállam igénybe veheti, de felvételtől függetlenül mindegyik országnak vissza kell fizetnie azt a hitelt, amelyet az Európai Unió vesz fel kedvező kondíciókkal – mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője. Az Európai Bizottság elnöke múlt héten mutatta be az új, hétéves keretköltségvetés keretében azt a mentőcsomagot, amely a koronavírus-járvány miatti válságot kezelné.

A csomagnak különböző elemei vannak, nagyon fontos, hogy miközben 750 milliárd eurós csomagról beszélünk, ebből 95 milliárdot központilag osztanak el, és a központi programokon – mint a Horizon Europe kutatási és innovációs program – keresztül fogják megpályázni a szereplők – hívta fel a figyelmet Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

A 750 milliárd eurós csomag nagyobbik része, körülbelül 655 milliárd euró meghatározott "nemzeti borítékok" formájában fog majd eljutni a tagállamokhoz, illetve a régiókhoz – ismertette a program részleteit Gyévai Zoltán. A csomagnak számos elemét, közte a négy legnagyobbat előre meghatározott országkvóták szerint osztják ki. "Ezeknek a kvótáknak a szempontjai viszont nem ugyanazok, mint amelyeket általában a többéves keretköltségvetésnél használnak" – hangsúlyozta Gyévai Zoltán, és felhívta a figyelmet arra, hogy az elosztási mechanizmus azért is lehet különböző, mert ez a 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag a 7 éves keretköltségvetésen felül áll a tagállamok rendelkezésére.

A csomagot az Európai Bizottság által felvett hitelből finanszírozzák, amelyhez az EU 27 tagállama kezességet vállal, közös kötvényeket fognak kibocsátani, ezeket megvásárolják a befektetők. A pénz bekerülni az uniós költségvetésbe, ahonnan eljut a tagállamokhoz – magyarázta a folyamatot Gyévai Zoltán. Vagyis kölcsönökről van szó, amelyeket 30 éves futamidő alatt kell visszafizetni.

A visszafizetés módjáról azt mondta, a tagállamok felelősséggel tartoznak érte kezességvállalás formájában, és valamikor ezt a pénzt vissza kell utalniuk az uniós költségvetésnek, de van olyan megoldás is – és ez a bizottság javaslatában is szerepel –, hogy a tagállamoknak nem feltétlenül kellene a zsebükbe nyúlva visszafizetni.

Három lehetséges elvi megoldás is adódik. Az egyik az, hogy a következő, 2028-tól induló 7 éves keretköltségvetésben a tagállamok befizetése megemelkedik, és abból fizetik vissza az adósságot. A másik, hogy esetleg csökkenteni fogják a kiadásokat. A harmadik pedig az, hogy keresnek új saját forrásokat – ezt a bizottság már javasolta is –, amelyek az EU saját forrásai lesznek és nem tagállami befizetés. "Ezekből teremtenék el azt a pénzt, amiből vissza lehetne fizetni" – tette hozzá Gyévai Zoltán.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×