eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Freepik / jannoon028

Mindjárt jön az azonnali átutalás, de még nem lesz az eddigieknél olcsóbb

Elkészültek a bankok az azonnali fizetési rendszerrel, a tesztek is azt mutatják, hogy március 2-án elindulhat. Ám ahhoz, hogy a lakosság a korábbinál több átutalást indítson a rendszeren, legalább két dolognak teljesülnie kell – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Thurzó Ádám, a Portfolio elemzője.

Az egyik ilyen feltétel, hogy a bankok majd új szolgáltatást építsenek a rendszerre, a másik pedig az, hogy olcsó számlacsomagokat is adjanak, amelyekben közel korlátlan számú átutalásra van lehetőség. A bankok már elkészültek az azonnali fizetési rendszerhez igazodó olcsó számlacsomagjaikkal, ám ezeket csak akkor éri meg számukra bevezetni (és a lakosságnak használni), ha kivezetik a lakossági tranzakciós illetéket a lakossági átutalásoknál, és lehetőleg a készpénzfelvételeket is részben ingyenessé tegye a kormány, ez viszont néhány milliárdos kiesést jelethet a költségvetésnek – mutatott rá Thurzó Ádám. A Portfolio elemzője utóbbival kapcsolatban hozzátette: a bankok azt szeretnék, hogy a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt ne lehessen igénybe venni az új, olcsó számlacsomagokra.

Az azonnali fizetési rendszerben indított tranzakcióknak van egy magas fix díjuk, ezért kis összegeknél nem lesz vonzó az új rendszer használata (néhány ezer forintos átutalásnál nem akarnak néhány száz forintos költséget vállalni, pláne ha még tranzakciós illeték is rakódik rá), inkább a készpénzt és a bankkártyát fogják használni az ügyfelek – mutatott rá az elemző. Ha viszont lennének csomagáras számlák (egy fix összegért szinte korlátlan számú átutalást lehetne indítani), akkor eltűnne a bankkártyák és a készpénz "árazási" előnye, vagyis hogy ezeket ingyenesnek érzik az ügyfelek – mutatott rá Thurzó Ádám.

A teljes, 230 milliárd forintos tranzakciós adóbevételi tervhez képest meglehetősen kis, 13 milliárdos tétel a lakossági tranzakciós adó – ezt kellene a bankok szerint elengedni az olcsóbb számlacsomagok bevezetéséhez.

Ismeretes, hogy a tranzakciós adót annak idején átmeneti válságadóként vezették be – emlékeztet a Portfolio –, de a legtöbb különadóhoz hasonlóan egyre inkább úgy tűnik, hogy velünk marad a kormány számára kényelmes – mivel a bankok szedik be – és jelentős bevételi forrást jelentő adónem.

Az új, azonnali átutalási rendszert például bolti mobil fizetésnél vagy személyek közötti közvetlen pénzküldésnél lehet a leggyakrabban használni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×