A növekedést a szolgáltatások és a beruházások támogatták a legerőteljesebben.

A GDP 4,9 százalékos emelkedéséhez a szolgáltatások 2,2 százalékponttal, az építőipar 1,2, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb, 0,7 százalékpont. A mezőgazdaság teljesítménye semlegesen hatott a GDP-re.

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 2,5 százalékponttal, a beruházások 4,3 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez.

A belföldi felhasználás 6,1 százalékkal növelte, a külkereskedelmi forgalom alakulása 1,2 százalékkal - ezen belül az áruforgalom nettó exportja 1,5 százalékkal - csökkentette a növekedés ütemét.

Az ipar teljesítménye 3,8, ezen belül a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, az első negyedévi 5,9, illetve 5,8 százalékos növekedés után. A feldolgozóipari ágazatok közül a közútijármű-gyártás és a gép, berendezés és eszköz javítása és üzembe helyezése járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez.

Az építőipar hozzáadott értéke 27,8 százalékkal nőtt az első negyedévi 46,7 százalékot követően. A mezőgazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, ami kisebb csökkenés az első negyedévi 2,7 százalékosnál.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,2 százalékkal nőtt, gyorsabban az előző negyedévi 3,8 százalékosnál. a legnagyobb emelkedést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el 7,5 százalékkal az első negyedévben is jelentős 6,5 százalékot követően.

A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 6,5, az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágé pedig 5,9 százalékkal emelkedett a múlt év második negyedévéhez mérve. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,6 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,5 százalékkal növekedett.

A háztartások tényleges fogyasztása mérsékeltebben, 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben nő a tartós ( például személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek: 12 százalék) és a féltartós (például ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész: 9,1 százalék) termékekre fordított hazai fogyasztási kiadások volumene.

Átlag alatti volt az emelkedés a nem tartós termékek (például élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek: 4,1 százalékos) és a szolgáltatások (3,5 százalék) vásárlása terén - jelentette a KSH.

A végső fogyasztás 3,9 százalékkal nagyobb lett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen nőtt, a második negyedévben 16,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 6,6 százalékkal nagyobb lett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában - folyó áron - az egy évvel korábbinál kisebb, 592 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import 4,3 százalékos bővülése meghaladta a 2,7 százalékos exportnövekedést. Az áruforgalomban a kivitel 2,8, a behozatal 5,0 százalékkal nőtt, az idegenforgalmat is magába foglaló szolgáltatások exportja 2,4, importja 0,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.